Kóka János szerint az Akadémia átalakításra szorul
Az MTA Vizi E. Szilveszter elnök közgyűlési záróbeszéde szerint a reformok útját járja, Kóka János számára azonban az adatok mást mondanak. A gazdasági miniszter szerint az Akadémia által 2005 őszén kiadott stratégiai anyagban számos jó elképzelés szerepel. A tudósok korfájának megváltoztatása, az egyetemek és a kutatóintézetek együttműködése, az "agyvisszaszívás" fontossága tartozik ide. Kóka szerint nem helyes, hogy a javasolt program első lépése az volt, hogy át kell csoportosítani alapkutatásra a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal alkalmazott kutatási forrásainak egy részét. Szerinte "nem maradhatnak érintetlenül olyan struktúrák, amelyek szerzett kiváltságokra építenek". Méltatlan, hogy egyesek már a problémák felvetését is "tudományellenesnek" kiáltják ki.
- Nézeteimért nem kérek elnézést - jelentette ki a politikus. - Összezár egy tudományos elit, lobbik harcolnak pozícióik megtartásáért. Eközben az adófizetők pénzén finanszírozunk ötleteket, de nem segítjük, hogy azokból az ország számára hasznos termékek legyenek. Szükség van az üzleti szférára a kutatásban, hogy közös érdek legyen a versenyképesség javítása. Nem kell feltalálnunk a meleg vizet - mondja Kóka. "Ma nálunk nincs innovációs menedzsment, nincs egy hely, ahová bárki beviheti a találmányát, ahol intézik az iparjogi védettséget és a menedzselést. Ezen változtatni kell, és az új helyzethez az MTA-nak is alkalmazkodnia kell. Új tudományos testületi formákra van szükség. Ma leginkább olyan ez a szervezet, mint ha a T-Com ma is ikervonalakat árulna tárcsás telefonokkal, ügyet sem vetve az internetre és a mobilvilágra.
- Vizi professzor arról beszél, hogy a gazdaság nagymértékben profitál az akadémiai kutatásokból - így Kóka -, de a 2004. évi jelentésből az tűnik ki, hogy a természettudományos kutatóintézetek közül hét (Talajtani Agrokémiai Intézet, Enzimológiai Intézet, Ökológiai és Botanikai Intézet, Növényvédelmi Kutató Intézet, Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet, Limnológiai Kutatóintézet, Állatorvos-tudományi Kutatóintézet) nem is jelentett be szabadalmakat. 2005-ben Magyarországon összesen 699 belföldi szabadalmi bejelentés született, ezekből 12 fűződik a kutatóhelyekhez. (2004-ben a természettudományi kutatóintézetek 3214 kutatója 3042 tudományos publikációt jelentetett meg, ebből 1709-et külföldi lapokban.)
A miniszter azt állítja: az MTA nyitottságról, nyílt versenyről beszél. Ugyanakkor máig nem tette nyilvánossá a rendes és levelező tagok tudományos teljesítményét. Az sem a nyílt versenyről árulkodik, mondja Kóka, hogy a most kiírt akadémiai kutatócsoport-pályázaton pluszpontokkal indulnak az MTA tagjai, tudományos teljesítménytől függetlenül. A magyar tudománypolitikára vonatkozó, valamint az Akadémia életével kapcsolatos döntéseket az Akadémia tagjai hozzák, és pozíciókba csakis az Akadémia tagjai választhatók.
Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), amely az Akadémia költségvetésének része, évről évre kevesebb pénzből gazdálkodik, miközben az Akadémia összköltségvetése emelkedett. Az MTA éppen a jelenlegi közgyűlésen vetett el egy javaslatot, amely az OTKA-forrásokat független testület gondozása alá kívánta helyezni.
Az MTA nemzetközi sikerekről, a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe integrálásról beszél. De az akadémiai doktori pályázatokon külön szabályok szólnak arról, hogy csak töredék értéken vegyék figyelembe a külföldön végzett munkát, s a külföldön szerzett tudományos fokozatok nem fogadhatók el az Akadémia doktora cím helyett.
Az Akadémia arról beszél, hogy milyen sikeresek az akadémiai kutatók nemzetközi pályázatokon. Azonban, ha kiszámoljuk, az a 7,6 millió euró, amit európai uniós pályázatokon 2002-től nyertek el az Akadémia intézetei, az Akadémiának nyújtott állami támogatásnak mindössze két százaléka - érvelt a gazdasági miniszter.
Vizi E. Szilveszter: A reform már elkezdődött
Kóka Jánossal ellentétben Vizi E. Szilveszter úgy látja, hogy az MTA reformja már megkezdődött. Például az igazgatói állások elnyerésére nemzetközi pályázatokat írtak ki. Az elnök szerint az sem igaz, hogy az MTA kutatóintézetei kevés eredményt tudnak felmutatni. Vizi példaként azt hozta fel, hogy a Magyarországon fogyasztott kenyér nagy részét már az új gabonanemesítési eredmények alapján állítják elő, kiemelkedően teljesítenek a gyógyszerkutatók, és milliárdos megtakarítást jelentettek azok a tanulmányok, amelyeket az Akadémia szakemberei a Balaton vízállásának szabályozására készítettek. Az elnök szerint igenis az alapkutatásra szánt támogatást kell növelni, jelezve, hogy Bush amerikai elnök is hasonlóan nyilatkozott, amikor amerikai fejlesztési célokat fogalmazott meg. Abban egyetért Kókával, hogy még több felfedezésre, szabadalomra volna szükség, ehhez azonban azt várja a kormánytól, hogy ennek jogi környezetét is biztosítsa. Az Akadémia előtt álló feladatokról megjegyezte, hogy 2007-13 között az Európai Unió 54 milliárd eurót különített el kutatásfejlesztésre. Sikeres pályázatok esetén hazánk évi 40 milliárd forintnyi öszszeget nyerhet el ebből a forrásból. Ehhez az MTA reformjának folytatására, de a nyugodt szakmai munka érdekében is szükség van. Arra a felvetésre, hogy az MTA nem túlságosan merev struktúra szerint működik-e, Vizi az osztrák példát hozta fel: ott 25 kutatóintézet működik és ér el komoly eredményeket.
