A hallás a második legfontosabb érzékelés. Ebben a képalapú, vizuális őrületben és a zajszennyezés korában érzékszerveink túlterheltsége gyakran lemeríti idegrendszerünket. A tudatos, figyelemmel való meghallgatása a történéseknek egyre ritkább esemény az életünkben.

Iris Disse kísérleti műalkotásai ezt a tudatosságot igyekeznek kihasználni és felerősíteni. A benyomások révén pedig hatni érzelmeinkre, lényünkre.

A színésznő, rendező és hangjáték-művész 1994-ig német nyelvterületen, színházban játszott és rendezett, majd 10 évig performer, egyetemi tanár és média-szakértő volt Ecuadorban. Itt alapította meg a La Luna kulturális rádiót illetve a Hallás iskolája és a Vad hallás nevű művészcsoportokat, amelyek akusztikus művészettel kísérleteztek. 2004 szeptembere óta Berlinben és Svájcban lakik, dokumentum- és hangzó-filmeket készít.

“ Megengedjük és elszenvedjük, hogy az életünket funkcionalizálják, hogy eldobható társadalomban élünk, amelyben egyre inkább mi magunk is olyan termékké válunk, ami eldobható." - vallja Iris Disse.

Screaming Mamas című élő hangjátéka május 26-án látható, hallható 21.30-tól az Új Színház Stúdiójában. (1061 Budapest, Paulay Ede utca 35.) A produkcióban részt vesznek a Krétakör színészei - Csákányi Eszter, Láng Annamária, Péterfy Borbála, Sárosdi Lilla - Zula berlini táncosnő és Tilo Werner, akik Forgács Zsuzsa Bruria írónő szövegrészleteit mondják el. A játék pikantériája, hogy nagyrészt sötétben, fekve lehet majd hallgatni.

A Screaming Mamas hangzásművészeti (Arte Acustica) kompozíciót orosz asszonyok inspirálták, akik a frontra utaztak, hogy visszahozzák onnan fiaikat.

Az előadás: felfedezőút. Utazás saját érzésvilágunkba, addig a pontig, ahol hinni kezdünk a saját erőnkben, képességünkben a változtatásra. A tánc, a zene, a beszéd és a médiumok összefonódnak, szétválnak, megtermékenyítik egymást, felkavarnak, megnevettetnek és megríkatnak.

Jegyrendelés: jegy@kretakor.hu vagy a 06-20-241-80-30 telefonszámon.

Jegyár: 1000 forint

Táncol a halál is

A másik érdekesnek ígérkező hangzásművészeti alkotás - szintén - Iris Disse és David Höner hangfilmje, a Táncol a halál is.

A német szerzőpáros ízig-vérig magyar történetet dolgozott fel, a nagyrévi, arzénes asszonyok históriáját. A faluban az asszonyok a háborúból hazatért, eldurvult férjek, szeretők tucatjait tették el arzénnel láb alól egy bába segédletével. Asszonyi sorsok töredékeit rajzolja meg, s rajtuk keresztül a zárt közösség életének hangulatait kelti életre. Mondatoknak, emlék-foszlányoknak, a falu hangjainak és improvizatív zenének szőttese a rádiójáték, melyben a tragikus történetet lírával és humorral oldva mesélik el.

A bemutatót az Iparművészeti Egyetem hallgatóinak a hangszínház inspirálta video-animációja kíséri.

A hangjáték érdekessége, hogy a felvételek az eredeti helyszínen készültek, magyar és német színészek, zenészek közreműködésével, az RBB, Radio Berlin Brandenburg és a Magyar Rádió együttműködésének keretében. A Goethe Intézet mindkét produkciót támogatta.

A program május 29-én, 19.00-kor kezdődik, a Művészetek Palotájában (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.), a belépés ingyenes!

A műsor első felében a magyar, a szünet után a német változat kerül bemutatásra. Időtartamuk 55 perc.

A hangjáték május 29-én, hétfőn hallható a Bartók rádióban is, 23.04 kezdettel.

(NOL)