Közzétették a román hírszerző szolgálat jelentését a romániai madárinfluenza lehetséges okairól.

Az új fertőzési gócok megjelenésének "egyetlen lehetséges okaként" két feketehalmi (Codlea) baromfitelep magyarországi és szlovákiai, s egy marosszentimrei (Sintimbru) tyúkfarm hollandiai baromfiimportja szerepel a román hírszerző szolgálat (SRI) május 19-én kelt, Bukarestben kedden közzétett feljegyzésében, amely a májusi romániai madárinfluenza-járvány kialakulásának lehetséges okairól készült.

A feljegyzést a Mediafax hírügynökség teljes terjedelmében közölte. A bevezetőjében a román média szerint egy tudományoskodó, de közhelynek számító megállapítás szerepel. Eszerint a román szakhatóságok munkájában tapasztalt "működési fogyatékosságok és más szubjektív természetű okok egybeesése miatt" az idén kialakult fertőzési gócok sora a tavaly őszi madárinfluenza-előfordulások térségétől (a Duna-deltától és a folyam menti megyéktől) eltérő, és távol eső "másodrendű folyosón" jött létre.

Lévén, hogy e "folyosó" térségében "a madárvonulásokat figyelő bizottság" nem vett észre madármegbetegedéseket, illetve -elhullásokat, "nem lehet kizárni azt a feltételezését, hogy a fertőzési góc bizonyos baromfi-importok következtében alakult ki". A hírszerzés szerint "ezt a lehetőséget támasztja alá az állategészségügyi ellenőrzés elégtelensége a határon a baromfibeszerzések esetében".

A feljegyzés tételesen felsorolta, hogy a Brassó megyei, feketehalmi Patiprod Kft. január 17-én a brassói Verba Trans Kft-től megvásárolt 41 860 napospulykát, amelyeket a brassói cég a magyarországi Bábolna Aviagen Kft-től szerzett be, március 10-én 8000, 24-én pedig 14 560 darab napospulykát vásárolt a nagyváradi Nádudvar Impex Kft-től.

Miután április 23. és 28. között a feketehalmi cégben körülbelül 29 ezer növendékpulyka elpusztult, a Patiprod képviselői megkeresték állatorvosukat, aki azt mondta, nem illetékes az ügyben, mert ő csak csibékhez ért. Ezt követően a kft. illetékesei egy bákói vállalat szakembereihez fordultak, akik azt tanácsolták neki, hogy "szabaduljanak meg" a növendék szárnyasoktól. A Patiprod illetékesei április 28-ig egy, a cégük területétől 300 méterre ásott gödörbe temették a szárnyastetemeket, amelyeken később elvégzett laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a tetemek madárinfluenza-vírussal fertőzöttek.

A Patiprod képviselői viszont a 29 ezer növendékpulyka pusztulását csibeneveldéjük túlzsúfoltságával, és a telep villamoshálózatának meghibásodásával magyarázták.

Budapest magyarázatot kér

Budapesti kormányszóvivői sajtótájékoztatón Batiz András úgy reagált, hogy "Teljesen alaptalanok és minden valóságot nélkülöznek a román lapértesülések, amelyek szerint Magyarországról kerülhetett volna Romániába madárinfluenzával fertőzött háziszárnyas". Mint elmondta, a bukaresti magyar nagykövet jegyzéket adott át a román külügyminisztériumnak, és hivatalos tájékoztatást kért az ügyről.

Simon Zsolt, a szlovák mezőgazdasági tárca vezetője szintén elképzelhetetlennek mondta, hogy Szlovákiából "bármilyen úton-módon fertőző baromfi, vagy bármilyen más vírushordozó került volna Romániába". Mint arra a tárca szóvivője hivatalos közleményben emlékeztetett, az országban mindössze két elhullott madárnál azonosították a H5N1 vírust, baromfifarmon még a gyanú árnyéka sem merült fel soha, jóllehet a szlovák szaklaboratórium kétezernél több mintát vizsgált meg, jóval többet annál, mint amennyit az Európai Unió előír.

Nincs egyértelmű bizonyíték

Ugyanilyen részletességgel írta le a román feljegyzés a feketehalmi Drakom Silva Kft. esetét a szlovákiai Nyitráról vásárolt csirkékkel.

Érdekes a feljegyzésnek az a kitétele, amely szerint a Fehér megyei Gyulafehérvár mellett levő Marosszentimre baromfitelepén május 18-án "megnövekedett szárnyaselhullást" állapítottak meg egy Hollandiából importált csirkeszállítmányban. (A marosszentimrei baromfitelepről a feljegyzés keletkezése után kiderült, hogy nem madárinfluenza-vírus okozta a baromfiállományban tapasztalt pusztulást). Végül az hírszerzés feljegyzése vázolja a román állategészségügyi és járványelhárító szakemberek javaslatát a járvány megfékezésére.

A feljegyzés ismertetése után a Realitatea román hírtelevízió megszólaltatta az állítólag madárinfluenza-vírussal fertőzött magyarországi napospulykákat importáló brassói Verba Trans Kft. tulajdonosát, aki egyenes adásban elmondta: cége nem napospulykákat, hanem "grillcsirkejelölt" naposcsibéket vásárolt Bábolnáról, s köszöni szépen, a "grill-jelöltek" megvannak és egészségesek, tehát az SRI-feljegyzésében említett csibék egy percig sem voltak pulykanövendékek.

Az idézett hírtelevízió keddi műsorában megszólalt román hírmagyarázók "magamutogató fontoskodásnak" és "csaknem diplomáciai botrányt kirobbantó koholmánynak" mondták a SRI "semmilyen konkrétummal alá nem támasztott" és "a minduntalan előrángatott magyar mumust" sugalmazó feltételezéseit.

Calin Popescu Tariceanu román kormányfő pedig azt mondta az SRI-jelentésről, hogy abban nincs egyértelmű bizonyíték a madárinfluenza vírusának Magyarországról vagy Szlovákiából történt behurcolására.

A magyar főállatorvos szerint ez lehetetlen

A magyar főállatorvos kijelentette: a jelenlegi információk alapjánkizárható, hogy Magyarországról származó baromfiról terjedt Romániába amadárinfluenza. A magyarországi háziszárnyasokat nem érintette ajárvány.

Magyarországon a háziszárnyasokban nem volt jelen a madárinfluenzavírusa, így nem lehetett olyan pulykacsibéket exportálni Romániába,amelyekben a H5N1-es vírus jelen lehetett volna - közölte.

Süth Miklós főállatorvos a Klubrádiónak elmondta: hivatalos értesítést erről még nem kapott a román hírszerzés állításáról, amely szerint Magyarországról és Szlovákiából importált élő baromfival érkezett Romániába országba a legutóbbi madárinfluenza-járványt előidéző vírus.

A magyar főállatorvos kijelentette: a jelenlegi információk alapján ez kizárható. A magyarországi háziszárnyasokat nem érintette a járvány.

Süth Miklós főállatorvos, aki a nemzetközi járványügyi hivatal éves közgyűlésén tartózkodik Párizsban, azt mondta, a közgyűlésen ott van a szlovák főállatorvos is, akivel egyeztetett a román hírszerzés nyilvánosságra hozott közleményéről.

"Az ő országukban és a mi országunkban is az Európai Unió által elvárt monitoringrendszer működött és működik. Ennek az az eredménye, hogy teljes biztonsággal merjük állítani, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon a H5N1-vírust kizárólag azokban az esetekben találtuk meg, amiket bejelentettünk" - mondta.

Hozzátette: a román hírszerzés bejelentéséről nincs hivatalos információja, és a román állat-egészségügyi hatóság sem jelezte, hogy információja szerint Magyarországról és Szlovákiából hurcolták volna be a vírust.

Ha ők ilyet feltételeznének, akkor Magyarországhoz kellett volna fordulniuk, mivel a járványvédelemnél az a legfontosabb, hogy minél hamarabb információnk legyen - jelentette ki.

Megjegyezte: az előző évben 11 ezer vizsgálatot végeztek el azért, hogy a H5N1-es vírust megtalálják, és csak azokban az esetekben találták meg, amelyeket bejelentettek.

(MTI, Klubrádió)

H5N1 vírus