Bőven van még hely a Balatonon a vitorlások számára, így nem csoda, ha a szakemberek a következő évtizedben a tó vitorlásforgalmának megduplázódására, hosszú távon pedig a megháromszorozódására számítanak. Jelenleg 4500-5000 vitorlás hajózik a tavon, miközben a Balaton 14-15 ezer hajót is "elbírna." Összehasonlításképpen: a jóval kisebb méretű Fertő tó osztrák oldalán jelenleg is tízezer vitorlás áll a kikötőkben.

Épp az ilyen modern, komplex szolgáltatásokat nyújtó kikötők hiánya okozza, hogy a külföldi vendégek számára nem vonzó a balatoni vitorlásturizmus. Igaz, a helyzet épp most van változóban. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Rt. vezérigazgatója például arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt években folyamatosan évi 250-300 férőhellyel bővül a jó minőségű hajóhelyek száma a Balatonon, a kikötők kihasználtsága pedig eléri a 85-90 százalékot. A legnagyobb forgalmat a siófoki, a balatonföldvári, a balatonlellei, a balatonfüredi, a badacsonyi és a szigligeti kikötők bonyolítják.

- A tíz nagyobb és a tizenegy kisebb kikötőnkben jelenleg több mint kétezer vitorlás fér el, ezzel mi adjuk a balatoni vitorláshelyek 45 százalékát - mondja Horváth Gyula. - Ezt az arányt szeretnénk megtartani a jövőben is, ami nem lesz egyszerű, mert egyre nő a magánberuházásban megvalósuló vitorláskikötők száma, jelenleg is zajlik ilyen fejlesztés például Balatonfüreden és Balatonlellén. Új jelenségnek számít az olyan part menti apartmanházaknak az építése, amelyekben a lakrészekkel együtt jár egy hely a magán-vitorláskikötőben.

- Nem véletlen, hogy a magántőke is felfedezte a balatoni vitorlásturizmusban rejlő lehetőségeket, hiszen az új kikötői beruházások általában hat-hét éven belül megtérülnek - mondja Bóka István, Balatonfüred polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke. - Füreden például eddig hét kikötő üzemelt, ebből egyet most újítanak fel, de jelenleg is építenek két új létesítményt. Ez azt jelenti, hogy a városban az eddigi ezer vitorlásférőhely két éven belül 1300-ra nő. Márpedig a vitorlázók az igényes turisták közül kerülnek ki, ráadásul nem csak a főszezonban, hanem május elejétől október végéig rendszeresen látogatják a Balatont.

A vitorláskikötőkben kínált helyek 90 százalékát magyarok bérlik, a fennmaradó 10 százalékot külföldiek. A szakemberek szerint a vitorlásturizmus érzékelhető fejlődését a jelenlegi ütemhez képest nem szükséges gyorsítani, mivel a fizetőképes kereslet nem tudna lépést tartani a helyek számának gyors emelkedésével. Lassítja a folyamatot az is, hogy az elmúlt években a magyar vitorlázók egy része inkább az Adriát választotta: jelenleg már több mint kétezer magyar vitorlás ring horvátországi kikötőkben.

Az idegenforgalmi szakemberek szerint a túravitorlázás fellendülésének egyik motorja lehet a komoly hagyományokkal rendelkező balatoni sportvitorlázás fejlődése.

- A Balatonon mintegy tízezren vitorláznak, közülük 3130-an versenyszerűen, legalábbis enynyi tagja van a Magyar Vitorlás Szövetségnek - mondja Kerekes Kázmér, a szövetség főtitkára. - A szervezetnek 101 tagegyesülete van, 80 százalékuk a Balatonon működik. A tagok száma évről évre folyamatosan 250-300 fővel nő. Az idei év különlegesnek számít a sportág életében: a Balatonon összesen hét kiemelt nemzetközi versenyt rendeznek, köztük két-két világbajnokságot és Európa-bajnokságot.

A hét világversenyből ötnek otthont adó Balatonfüred polgármestere szerint a sok versenyzőt és a segítőiket vonzó rendezvények önmagukban is komoly bevételt jelentenek a füredi idegenforgalmi vállalkozóknak. De a jelenleginél jóval nagyobb lehetne a vendégforgalom, ha a nézők számára is követhetővé, átláthatóvá tennék a vitorlásversenyeket, amelyeket a beavatottakon kívül ma még nem sokan tudnak élvezni.

A legnagyobb forgalmat a siófoki, a balatonföldvári, a balatonlellei, a balatonfüredi, a badacsonyi és a szigligeti kikötõk bonyolítják