Szelíd, visszahúzódó, de sajnos beteg
Egy hónapja tizenöten - rendőrök, mentősök, gyámhivatali munkatársak - vonultak egy budapesti lakás ajtaja elé: csöngettek, kértek, dörömböltek. Az ott élő nő nem nyitott ajtót, a sokadalom láttán a lakás hátsó szobájába vonult. Később lakatosok érkeztek. Felfeszítették az ajtót - a hatósági emberek arra kérték a bent lévő nőt, hogy menjen velük. Amikor ebbe belegyezett, az egyik fővárosi pszichiátriai osztályra szállították.
Így kezdődött az ötvenéves, korábban pszichiáterként dolgozó, ma pszichiátriai kezelés alatt álló nő kálváriája. A ház három lakója kezdeményezte az intézkedést ellene. Bejelentésüket azzal indokolták: szeretnének megszabadulni állandó rettegésük okozójától.
Tizenhárom éve folyamatosan kezelés alatt áll. Évekkel ezelőtt le is százalékolták a pszichiáternőt, súlyos szívbetegsége és asztmája ugyanis szinte lehetetlenné tette hivatása gyakorlását. A nő ettől depressziós lett. Az apja szerint a betegségével együtt, ám békében élt a pesti bérházban.
Nem így látják a lakók, akik nem egyszer és nem is egy helyre fordultak már segítségért. "A házunkban lakik egy elmebeteg, aki közveszélyes, több ízben állt már kórházi kezelés alatt is. Évek óta keseríti az életünket, de az utóbbi időben állapota sokat romlott, már a kórházi ápolás sem segít rajta. Legutóbb még a konyhakést is felkapta és le akarta szúrni az egyikünket" - ez áll a lakók egyik feljelentésében. "Egy-egy rohama alkalmával sajnos nem tudjuk kórházba vitetni, mert a mentők nem segítenek." Ha gyógyítani nem lehet, akkor zárt osztályon a helye - mondják. "Azt mondta, hogy megöl, és ha el nem szaladok, valóban megteszi. Valami fegyver is volt a kezében. Rettegünk tőle, mert őrült. Állítólag hangokat hall, és azokat az utasításokat követi" - szerepel egy másik feljelentésben. Az apa szerint mindebből semmi sem igaz. Szerinte addig nem volt baj, amíg a lánya - valami elszámolás miatt - össze nem veszett a ház két közös képviselőjével. Azóta hajtóvadászat folyik ellene.
- Egyetlen pszichiátriai szakvélemény alapján rendelkezett a hatóság a gondokság alá helyezésről. Anélkül, hogy értesítették volna, megjelentek a rendőrök, majd a többiek a lányomért, akit erőszakkal elvittek - állítja az édesapa. - Ideiglenes gondnokot rendeltek ki mellé, egy idegent, mondván, nincs hozzátartozója. Az az ember megkapta a lakáskulcsokat, s rendelkezhetett a lányom ügyeiben. Se ő, se én nem juthattunk be a lakásba - mondja.
A kirendelt gondnok a törvény szerint a "gondnokolt" vagyonának kezelője. Dönthet a pénzügyeiről, a lakóhelyét, illetve az intézeti elhelyezését is meghatározhatja. A bíróság döntéséig hatályos ideiglenes intézkedést a gyámhivatal azzal indokolta, hogy a nőnél hiányzik a rendezett életvitelhez szükséges belátási képesség.
Az apa lánya pénzügyi kijátszásától tart. Nem érti: ha anyja és apja is van valakinek, miként kerülhetett az élete egy hivatali döntéssel egy vadidegen kezébe, aki még annak a zárnak az árát is a lány rokkantnyugdíjából fizette ki, amit a hatóság emberei vertek szét, hogy elvigyék őt. Vigváry Lászlónak, a helyi egészségügyi szolgálat pszichiáter főorvosának szakvéleménye döntött a gyámságról. Tizenhárom éve kezeli volt pszichiáter kolleganőjét, s állítja: a gyám kirendelése jogos volt: - A betegség gyógyszeres kezeléssel nagyjából karbantartható, de mély depresszió és akár mániákussá váló feldobottság váltakozik nála. Jobb időszakaiban a hölgy bárkivel el tudja hitetni, hogy egészséges. Akár azt is mondhatnám, hogy amúgy szelíd, visszahúzódó, szép nő, de sajnos beteg.
Vigváry László ezt az ügyet nem tartja kirívónak. Csak az ő kerületében ezer körül van a súlyos pszichiátriai betegek száma, akikkel ugyanez bármikor megtörténhet. Eddig tehát a konkrét eset. Kérdés azonban, tényleg azok kerülnek-e általában gondnokság alá, akiknél ez valóban indokolt?
Fiala János, a pszichiátriai betegek jogaiért küzdő jogász szerint a gondnokság alá helyezés itt is és más esetekben is gyakran "eljárási hibákkal" történik. A pszichiáternőnek van hozzátartozója, ha pedig közveszélyesnek tartják, előbb kényszergyógykezelést kell indítványozni, s csak a bíróság dönthet, hogy indokolt-e bármilyen intézkedés.
- A gondnokság alá helyezést általában azért rendelik el, hogy a rászorulót megvédjék attól, állapotát bárki kihasználhassa - mondja a jogvédő. - Míg a közveszélyességet bíróságon kell bizonyítani, addig a gondnokság alá vétel a kérelmezés után elindul, az ideiglenes kirendelés pedig szinte azonnal megtörténik. Legtöbbször úgy, hogy az érintettet meg sem hallgatják, nem is tud róla - állítja Fiala János, aki szerint az a tény, hogy valakinek pszichés problémája van, vagy valaha kezelték bármilyen mentális zavarral, előítéletre ad okot. Feltételezik róla, hogy kihallgatni sem lehet, hisz ha pszichésen beteg, beszámíthatatlan is.
A gyámügyesek szerint viszont a kettő nem elválasztható, a kényszergyógykezelés és a gondnokság alá vétel többnyire együtt jár. Ideiglenes gondnok kirendelésére pedig csak akkor kerül sor, ha az eljárást azért indítják, mert az érintettet teljesen alkalmatlannak tartják ügyei vitelére.
Az ebben az esetben a gyámhivatallal szerződött gondnok a konkrét ügyről nem kívánt beszélni, csak annyit mondott: az eljárás a törvények szerint történt: - Tűzoltásként jogunk van ideiglenesen gondnokot kirendelni, ha pedig szülőkről nem tudunk, utánuk nyomozni nem kötelességünk. Itt előkerült ugyan az édesapa, aki most minden követ megmozgat, pedig a lánya ellen hozott intézkedés indokolt volt.
A "hivatásos" gondnok hozzáteszi: azoknak a helyzetébe is bele kell gondolni, akik egy-egy kiszámíthatatlanul viselkedő emberrel kénytelenek egy házban élni. Vizi János pszichiáter szerint a törvény alapvetően jó, más azonban az, ami a papíron van és más, ami aztán az életben megvalósul.
- A gyámügyi és az igazságügyi orvos szakértők is annyira túlterheltek, hogy idejük sincs alapos vizsgálatra, mérlegelésre, amiből hiteles képet kapnának - állítja a szakember. Mint mondja, egy nemrég készült felmérés sok mindent elárul: nyolc percig tart például az a tárgyalás, amelyen egy-egy érintett kényszergyógykezeléséről döntenek. Vizi János szerint gyakori, hogy a gondnokság alá helyezésnél a kérvényezők fogadnak ügyvédet, így az érintett védelme csak névleges, a per végén otthonba küldik, a nyugdíját felveszik, a lakását pedig kiadják, saját céljaikra használják.
