A civil társadalom megerősödéséhez hosszú távon fenntartható gazdasági fejlődésre van szükség. Mindaddig, amíg a lakosság döntő része nem képes nyolcórai munkából megélni, nem képzelhető el erős, önszerveződő civil társadalom. Ehhez tudniillik nincs meg a bázis, a szabadidővel és szabad anyagi forrásokkal rendelkező állampolgárok széles tömege

Civil társadalom nem épülhet az állam jó szándékára, a mindenkori hatalom apanázsára, mert az így működő, civilnek mondott szervezetek valójában kénytelenek kiszolgálni a mindenkori hatalom igényeit, elvárásait. Ezzel a civil gondolat magja sérül. A civil társadalom lényege pont az, hogy tagjai függetlenek mindenféle külső befolyástól, és képesek a társadalom bizonyos csoportjainak érdekében, értékek mentén fellépni.

A magyar társadalom jelenlegi lehetőségeit figyelembe véve arra kell törekedni, hogy az állampolgárok jövedelmük (adóként elvont hányadának) minél nagyobb részét ajánlhassák fel civil szervezeteknek - az államszervezet közbeiktatásával ugyan, de önálló döntésük szerint. Ezzel elérhetjük, hogy mindaddig, amíg az állampolgároknak nem marad pénzük adójuk befizetése után adakozásra és a civil élet finanszírozására, adójuk bizonyos százalékával tarthassanak fenn civil szervezeteket. Fontos, hogy ezekhez az adóforintokhoz az állam ne nyúljon, ne iktasson közbe semmiféle szervezetet, ne támogasson, tűrjön, tiltson. Ne akarjon prioritásokat felállítani, és azok alapján elosztani az állampolgárok pénzét. Az állam szolgáltatást biztosítson: gyűjtse össze az állampolgároktól a pénzt, és továbbítsa azt a támogatott civil szervezeteknek.

Nem elégséges, hogy az állampolgárok adójuk egy százalékát adhatják az általuk szabadon választott civil szervezetnek. Az adózó állampolgárok nagykorúak, el tudják dönteni, mely szervezeteket kívánnak támogatni és melyeket nem. Nem szükséges állami listákkal korlátozni az állampolgárok döntési jogát. A jelenlegi 1+1 százalékos rendszert meg kell szüntetni. Azt javasoljuk, hogy a következő kormányzat a civil szervezeteknek felajánlható támogatás mértékét három százalékra emelje fel úgy, hogy a közhasznúság követelményén felül további követelményekkel ne szűkítse a támogatható szervezetek körét. Kérdéses az is, miért csupán egy szervezetet jelölhet meg az adózó, miért nem oszthatja meg támogatását több szervezet között. Egy állampolgár több társadalmi problémát is a szívén viselhet, ezért több civil szervezetet is érdemesnek találhat arra, hogy anyagilag is támogassa.

Hibás az a rendszer, amelyben az állam bizonyos kritériumok alapján támogatásban részesíti a civil szervezetek általa preferált részét. Egy átláthatóbb és politikai befolyástól független finanszírozási rendszer érdekében ezeket az állami pénzelosztó szervezeteket fel kell számolni. A hatalom ne támogasson önkényesen civil szervezeteket, inkább növelje az emberek döntési és cselekvési szabadságát.

Rosta Miklós
a Liberális Fiatalok Egyesületének elnöke