Pillanatnyilag még azt sem lehet megtippelni, mi a hatósági főcsapás iránya, miként azt is nehéz eldönteni, melyik testület - ügyészség, rendőrség, pénzügyőrség? - vizsgálódik a legbuzgóbban. Az egyik bundagyanúk felderítésén iparkodik, a másik azt feszegeti, játékosok és klubvezetők fogadtak-e nagy tételben szerencsejátékon, alkalmasint a saját csapatuk ellen, a harmadik futballistáknak ajándékozott ingatlanok környékén szimatol, törvénysértést gyanítva.

Valakik elhatározták, rendet vágnak a futballzavarosban, éppen abban az országban, amelyet néhány évtizede még a világ legkorruptabbjának tartottak. A végső sikert illetően nem kevesen szkeptikusak, ám ott, ahol sikerült bukósisakot szuszakolni a robogótulajdonosok fejére, és ahol polgári engedetlenségi mozgalom nélkül szorították ki a dohányosokat a vendéglátó-ipari egységekből, gyógyulást hozhat minden idők legkomolyabb futballoperációja is.

A kulcsfigura Luciano Moggi, a Juventus általános igazgatója. Az már most bizonyosra vehető, hogy bírók jóindulatát vásárolta meg, mérkőzések eredményeit manipulálta így-úgy, vagyis a háttérből egyengette a huszonkilencszeres bajnok útját az aranyéremig. Az ilyesmi csúnya dolog, de magyarázható: "Mindent a Juventusért tettem" - hajtogatja is a futball-keresztapának kikiáltott klubvezér. A szennyes napról napra mocskosabb: a legújabb gyanú szerint telefonszámlájának tetemes részét a Marcello Lippivel lebonyolított beszélgetések tették ki; a szövetségi kapitány egyelőre tagadja, ám a gyanú szerint Moggi időről időre előadta igényét, kit szeretne a nemzeti csapatban látni és kit nem. Naná: egy elit futballklub egyúttal jól menő üzleti vállalkozás is, korántsem mindegy, hány válogatott játékosa van. (Már csak az hiányzik, hogy valaki mindebből arra a következtetésre jusson, hogy talán nem véletlenül próbált ki két év alatt mintegy nyolcvan magyar futballistát a nemrégiben távozó német kapitány...)

Dacára annak, hogy megjósolhatatlan, mikor tehetnek pontot a szövevényes ügy végére, az olasz labdarúgás máris romokban hever: lemondott a szövetség elnöke, a világbajnokságra delegált játékvezető akkreditálását visszavonták, kihallgatták minden futballbíró legjobbikát, Collinát, távozni kényszerült a Juventus teljes vezérkara, a válogatott első számú kapusát órákon át faggatták az ügyészek, a védelem oszlopának lakásán pedig házkutatást tartottak. Moggi kivételével egyelőre mindenki hevesen tagad; nagy kérdés, mit tartalmaznak a hatóság birtokában lévő, sok kilométernyi magnószalagok, továbbá meddig tart a kutakodók elszántsága.

A botrány kétszeresen is árthat az olasz labdarúgásnak: nem csupán a világbajnoki szereplést árnyékolhatja be, de "betehet" az Európa-bajnoki kandidálásnak is. A végső szavazásnál a mostani ramazuri könnyen helyzetbe hozhatja a horvátokkal közös magyar pályázatot, akár az ölünkbe is pottyanhat a rendezés. Csak el ne higgyük, hogy nálunk bezzeg minden rendben van.