Ez négy éve történt a Fidesz kongresszusán.

Emlékezetbe idézése érzékelteti, hogy csak látszólag teljes a változatlanság a jobboldal gyűjtőpártjánál. Eleve nem tudni, hogy most szombaton, a XX. kongresszuson álltak és dübörögtek-e Orbánra, mert az elnök a nyilvánosság kizárásával beszélt. A belső nyilvánosság is töredékes volt, hiszen a küldöttek harmada el sem ment, aki pedig ott volt, szemben a négy évvel ezelőtti egyetlen ellenszavazattal, most több mint száz proteszt-voksot adott le.

A különbségek azonban lényegtelenek az azonosságok monumentális túlsúlyához képest. (Na, azért még egy kis különbség: ez volt az a XX. kongresszus, ahol nem változott semmi.) 2002-ben a médiát és a mozgósítás hibáit nevezték meg a vereség okaként, most a médiát és az MDF-et. Lényeges, a jobboldal világlátásának minőségét érintő észrevételről nem tudunk. Nem értesültünk róla, hogy a világ változásait elhárítani igyekvő, antikapitalista, antiglobalista alapállás érvényességéről elhangzottak volna kérdések. Vagy arról, hogy az ellenfélnek és országának apokaliptikus ábrázolását változatlanul helyesnek tartják-e.

Sőt, éppen ellenkezőleg: Orbán Viktor most szombaton Adolf Hitler Mein Kampfját idézve szólt a szerinte gyűlöletkeltéssel operáló szocialistákról. Ez még annak ismeretében is rémisztő trükk, hogy a magyar jobboldal rendszerszerűen nem veszi emberszámba ellenfeleit. Amíg ezekkel a hidegfejű dühkitörésekkel nem néznek szembe a jobboldalon, nagy valószínűséggel önmagukkal sem fognak. Talán ez lenne az ő harcuk.

Az Orbán-féle Mein Kampf-olás ismeretében a véletlen termékeny játékaként értelmezhető, hogy Gyurcsány Ferenc ugyanaznapi internetes naplójában, amit még Orbán beszéde előtt tett fel a netre, arról ír, hogy miért hárítja el a kérdéseket, amelyek abból indulnak ki, hogy immár a baloldalnak is van vezére. Szenvedélyesen határolódik el Gyurcsány ettől a minősítéstől. Érvrendszere szinte magától adódik. Egy fordulata az aznapi szocialista kongresszusnak szóló bókként hatott. Azt írta: "Az MSZP nem tökéletes párt, de demokratikus, minden kétséget kizáróan." Szerinte ez a garancia. Tudniillik ez teszi meghódíthatatlanná.

Vezérállóvá - mondjuk mi így?

Az nyilván véletlen, hogy Orbán beszólásának napján utasítja át a vezérszerepet a túloldalra Gyurcsány, az viszont nem, ahogy az MSZP-ről ír. Pártja ugyanis egy napon két kongresszust tartott. A csarnokban a küldöttek szavazólapokkal a kézben lezárták a választásokat, minden egyéb helyen - például napilapokkal a kézben - tárgyalhattak arról, hogy mi következik. Megbolygatnak az egészségügytől az oktatáson át a közigazgatásig minden nagy rendszert, de még nem tudják, hogyan. Ha például igazak a felsőoktatás "utólagos tandíj-kötelezettségéről" szóló hírek - úgy tudjuk, igazak -, valamirevaló küldött ezekről beszélne már. Becsületes, erős az utólagos tandíj gondolata, az adott szférában rendszerváltó elképzelés, de nagy hit kell majd megtartásához. Erről azonban még nem beszéltek. Ezen a kongresszuson sem történt tehát ebben az értelemben semmi, de itt előbb-utóbb történnie kell. Óriási kihívások érik a szocialistákat. Egyelőre nem a Fidesztől.