Nuri Kamal al-Maliki miniszterelnök kabinetjének pártjai a 275 tagú parlament négyötödét tudhatják maguk mögött, jóllehet a kormánytöbbség 15 szunnita tagja kivonult a szavazásról. Az ellen tiltakoztak, hogy a kormányfő a védelmi, a nemzetbiztonsági és a belügyi tárcákról született megállapodás előtt terjesztette be a kormánylistát. A belügyi posztot átmenetileg maga felügyeli, a védelmi miniszter tisztét szunnita helyettese látja el, míg a nemzetbiztonság a kurd miniszterelnök-helyettes alá került.

Az elvben 39 tagú kabinetben 17 síita, 7-7 szunnita és kurd, valamint 5 világi arab miniszter lesz. A kormány ezzel teljesíti az amerikaiak követelését, és valóban a nemzet egységét jelképezi. A december
15-i választásokat egyik nagyobb államalkotó csoport sem bojkottálta, így azokat, az ország történelmében először, demokratikusnak lehet tekinteni. Ugyanakkor az is szimbolikus, hogy a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú biztonsági tárcákról nem sikerült megállapodni. A hadsereg vezetése Irakban hagyományosan a szunnita kisebbségé volt, a belügyi alakulatokban azonban túlsúlyba kerültek a síiták, közülük is a radikális Muktada asz-Szadr hitszónok milicistái, akiket a szunniták szektás gyilkosságokkal vádolnak. A biztonsági tárcákról tovább tárgyalnak. Amerikai és iraki bennfentesek szerint egy hét alatt - sőt, Maliki nyilatkozata alapján akár két-három napon belül - megszülethet a megállapodás.

Ennél sokkal nehezebb lesz egyezségre jutni az olajbevételek felosztásáról. A déli olajmező az ország síiták által lakott részén fekszik, az északinak egy része a széles körű autonómiát élvező kurd zónában. A kurdok ide akarják csatolni Kirkuk városát is, amely régebben kurd többségű volt, mára nagyrészt elarabosodott. A szunniták attól tartanak, riválisaik kisemmizik őket, és tartós szegénységre kárhoztatják a középső országrészt. Megfigyelők szerint ez a konfliktus szét is szakíthatja az országot. Ebben az esetben szinte elkerülhetetlen lenne az iráni és a török beavatkozás, s az sem kizárt, hogy a szunniták védelmében Szaúd-Arábia is bekapcsolódna.

A biztonsági helyzet most is súlyos. A kormány első munkanapján, tegnap tizenkilenc ember vesztette életét bombamerényletekben. Maliki a lehető legerősebb akciót helyezte kilátásba a terroristák ellen, ugyanakkor ismét kiegyezést ajánlott az ellenállásban részt vevőknek. A hírek szerint júniusban Bagdadban tárgyalások kezdődnek egyes szunnita fegyveres csoportokkal. Az amerikaiak az év végére szeretnék 100 ezer fő alá csökkenteni jelenleg 130-140 ezres kontingensük létszámát, ám Donald Rumsfeld védelmi miniszter a napokban közölte: a biztonsági helyzet miatt nem biztos, hogy ez sikerül. Egyelőre az amerikai katonai jelenlét az új kormány legfőbb támasza.

Az amerikai jelenlét al-Maliki kormányfõ (jobbra) legnagyobb támasza