De ha már az automatájuk felhívott, s lejátszotta az előre felvett pr-szövegüket, hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy ismertessem önökkel, hogyan működik egy magamfajta üzenetrögzítő. Napközben a gazdám dolgozik, ahogy rajta kívül még pár millióan, s olyankor én fogadom a hívásokat. Fogadom a hívást, köszöntöm a hívót, s közlöm, hogy a gazdám nincs itthon, de a sípszó után hagyhat neki üzenetet. Kérem, amíg beszélek, várjanak türelmesen. Ez nem a parlament, ahol következmények nélkül belebeszélhetnek egymás mondandójába. Itt vagy én beszélek, vagy önök, vagy az önök udvariatlan, rosszul programozott pr-halandzsagépe. A kettő együtt nem megy. Szóval, nem ártana, ha vennének egy mély levegőt, mielőtt belefognak... A gazdám nem hiszi el, hogy szoktak köszönni is, még soha sem hallotta önöket köszönni... Esetleg megadhatnák, hogy hol hívhatja vissza önöket. Bár erre nincs szükség. Elárulom, még egyetlen gépi üzenetüket sem hallgatta végig. Nem foglalkozik olyan politikusokkal, akik még a saját üzenetüket sem tudják az elejétől a végéig elmondani.

Hát ez van. Kár belém beszélni az adóforintokat.