Kovács Erzsébet a felnőtt kategóriában idén a második alkalommal nyerte meg a hódmezővásárhelyi juhászversenyt.

Úgy emlékszik: már fiatalkorában irtózott attól, hogy egy irodában, a négy fal között kelljen töltenie a napjait. Egyebek mellett rendőr akart lenni, ám azután kitanulta azt a szakmát, amit sosem szeretne hivatásszerűen végezni: könyvelő lett. Később dolgozott eladóként, elvégzett egy biztonságiőr-képző tanfolyamot is, mígnem a vásárhelyi agrárfőiskolára járó öccse tankönyveit bújva kedvet nem kapott ahhoz, hogy szüleihez hasonlóan maga is a mezőgazdaságban próbáljon boldogulni. Levelező tagozaton megszerezte az agrármérnöki oklevelet, amivel most, harmincegy évesen egy debreceni cég szentesi libatelepeinek helyettes vezetője.

Amíg a munkanapok nagy része a libatelepen telik, a hétvége a családé. Pontosabban a családi gazdaságé: Erzsébet a Szentestől néhány kilométerre lévő farmjukon - úgy véli, a gazdaságra a tanya megjelölés nemigen illik - segédkezik. Könyvelői tudását hasznosítva övé az adminisztráció, de a vasvilla sem idegen tőle, az etetés és szénázás mellett olykor a juhok körmölése is az ő reszortja. Tizenkét éve tartanak juhokat, volt ideje beletanulni a mesterségbe.

Böbe - így hívják a barátai - a juhászversenyen három férfit győzött le. Tavaly több jelentkező volt, akkor - ugyancsak egyedüli nőként - legalább fél tucat férfiembert, köztük a juhtenyésztő szövetségnél dolgozó öccsét is maga mögé utasította.

A mostani versenyen először is azt tippelte, hogy egy hatvanöt kiló körüli, hatéves állat áll előtte, a zsűri pedig elfogadta a becslést. Az elméleti kérdések között szaporodásbiológiáról, takarmányismeretről, anatómiáról és gyomismeretről kellett számot adni.

Kérdezgették a juhászhagyományokról, majd körmözés következett és a birkanyíró olló is előkerült. A verseny után kapott serleget, meg oklevelet, amit örömmel vett át. A relikviákat ahogyan tavaly, úgy idén is gondosan eltette, ám a legnagyobb örömöt nem azok okozzák számára.

Az igazi elismerés az, amikor egy méretes subát hordó, szájában füstölgő pipát tartó, faragott botra támaszkodó öreg juhász, miközben szigorú szemei mosolygóssá szelídülnek, azt mondja neki: "Kitettél magadért, kislányom!"

Böbe, a juhászbajnoknõ