Százhárom hazai kórház betegbiztonsággal kapcsolatos adatait elemezte a budapesti közgazdasági egyetem két kutatója: Makai Péter és Gulácsi László. A 2001-ben készített és 2005-ben megismételt kérdőíves felmérés szerint a kórházak nagy többsége törődik a betegek biztonságos ellátásával, de csak alig több mint nyolcadukban adott minden feltétel ahhoz, hogy az ellátási hibák kockázata minimális legyen. A kérdések azt érintették, hogy az intézetek használnak-e protokollokat, rendszerszerűen gyűjtik-e az ellátási hibákat, rögzítik-e az ellátással kapcsolatos panaszokat.

A válaszok alapján a városi kórházak ötödében (ezen belül a fővárosiak nyolcadában) és a megyeik tizedében a legkisebb az esélye annak, hogy valamilyen eljárási hiba áldozataivá váljunk. Bár ezekben is akadnak hiányosságok. A kutatók nem nevesítik a kórházakat.

Akadnak olyan vélemények, hogy a fővárosi Szent János Kórház bizonyosan ebbe a körbe tartozik. Havas Szonja orvos-igazgató lapunkkal közölte, hogy az eljárási hibákat náluk külön szakember figyeli. Ha be kell avatkozni a rendszerbe, akkor az orvosok közösen módosítják az eljárási szabályokat. A gyógyszerelési hibák elkerülése érdekében speciális ápolási dokumentáció készül, s az orvosoknak minden terápiás döntésüket adminisztrálniuk kell.

A nemzetközi szakirodalomszerint minden tizedik kórházi beteggel történik valami váratlan terápiás hiba, ami kellő odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Itthon a WHO támogatásával elindul egy kísérleti program, amelyben kórházak jelenthetik, ha eljárási hibát észlelnek. A program Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának tanára, a kórházi minőségprogram koordinátora szerint csak hoszszú távon hoz majd eredményt Ezt azzal magyarázza, hogy a kórházak csak akkor kezdik "lejelenteni" az eseteket, amikor már megbizonyosodnak afelől, hogy ez nem jár retorzióval.

Felkészítő a gyógyításhoz

1. Gyűjtsön információt! Még a várható kezelés előtt érdeklődjön a kórház híréről. Célszerű felvenni a kapcsolatot az adott betegséggel foglalkozó betegszervezettel. A legjobb információforrás a kórházból távozó beteg.

2. Kérdezzen: Már az első orvos-beteg találkozásnál kérdezzen rá, hogy a kórház rendelkezik-e az adott betegséggel kapcsolatos eszközzel és szakmai tudással. Évente hány ilyen beavatkozást végeznek? (Ha a válasz nem megnyugtató, érdemes másik intézetet keresni.) Már az első napon érdeklődjön a házirendről, írja fel a betegjogi képviselő elérhetőségét.

3. Legyen együttműködő! A kórházban tájékoztassa az orvost egyéb betegségeiről, a szedett gyógyszerekről. Érdeklődjön saját kezelésével kapcsolatban, kérdezzen rá, hogy miért és hogyan végzik el a beavatkozást, s annál milyen szövődmények várhatók.

Apróságok is dönthetnek. A csuklópánt is biztonságosabbá teheti a betegellátást