A 11 oldalas jelentés, amely az elmúlt hónapban lezajlott meghallgatások eredményeit összegzi, felszólítja az Egyesült Államokat a kínzásokkal kapcsolatos vádak alapos kivizsgálására és az afganisztáni és iraki kínzásokért felelős polgári és katonai személyek bíróság elé állítására.

A jelentésben kiemelik annak szükségességét, hogy Washington bezárja az összes, külföldön létesített titkos fogdáját és a nemzetközi joggal ellentétes guantánamói börtöntábort. Az utóbbiban őrzött foglyok esetében vagy el kell indítani a bírósági eljárást, vagy pedig szabadon kell őket engedni. A jelentés hangsúlyozza továbbá, hogy az őrizeteseket Washington ne adja ki olyan államnak, ahol "reális kockázata" van annak, hogy megkínozzák őket. A meghallgatások során az Egyesült Államok küldöttsége hat év óta első ízben jelent meg az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága előtt.

Az ENSZ-közgyűlés 1984. december 10-én fogadta el a Kínzás és egyéb kegyetlen bánásmód, illetve büntetés elleni konvenciót. Az egyezmény 1987-től lépett hatályba, az Egyesült Államok 1994-ben ratifikálta. Egy tíztagú, független szakértőkből álló testület felügyeli az egyezmény érvényesülését az azt aláíró 141 országban, időszakos vizsgálatok formájában. A testület most az Egyesült Államok vonatkozó gyakorlatát vizsgálta. Az ENSZ jelentése nem fogalmaz meg szankciókat, jogvédő szervezetek szerint azonban befolyásolhatja az amerikai közvéleményt és ezáltal a kormányzatot is. Jennifer Daskal, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet illetékese elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy a jelentéstevő testület "egyértelműen visszautasította azt a washingtoni törekvést, hogy kivonja a CIA műveleteit a bizottság vizsgálata alól". A Genfben tartózkodó amerikai tisztviselők egyelőre nem reagáltak a nyilvánosságra hozott jelentésre. (MTI)