A De Telegraaf című országos napilapban pénteken megjelent közvélemény-kutatási eredmények szerint a lakosság több mint fele nem támogatja Bulgária (54 százalék), Románia (52 százalék) és Horvátország (52 százalék) felvételét, míg Törökország befogadása a százezres minta szerint 69 százaléknak nem tetsző ötlet. További balkáni államok - Albánia, Szerbia -, valamint Ukrajna felvételét ugyancsak 60 százaléknál magasabb arányban ellenzik.

Az alkotmányról tavaly június 1-jén tartott voksoláson - az újkori Hollandia első népszavazásán - a lakosság 62 százaléka mondott nemet. Akkori értékelések szerint ennek egyfelől belpolitikai indokai voltak, másfelől az EU-nak tulajdonított gazdasági problémákkal (munkanélküliség, magas uniós hozzájárulás) magyarázták, de fontos szerepet játszott benne a további bővítés elutasítása is.

A hollandiai és a hasonló eredménnyel végződött franciaországi népszavazás után az EU-tagországok vezetői úgy döntöttek, egyelőre kivárnak az intézményes kérdéseket és a bővítést érintő további menetrend kijelölésével (csupán eddigi ígéreteiket teljesítik, mint Bukarest és Szófia 2007-es befogadását), mert azt gyanítják, hogy az elutasítás egyik oka a túl gyors előző bővítés volt. Az e célra meghatározott egyéves gondolkodási időszak ugyanakkor a jövő hónapban lejár, és az említett ügyek ismét napirendre kerülnek a legfontosabb uniós intézményekben.

A holland kormány hamarosan szintén napirendjére tűzi a kérdést, hogy álláspontját ki tudja alakítani az EU-tagországok állam- és kormányfőinek június 15-16-i brüsszeli találkozójáig, ahol ez a téma vezető programpont lesz. Az ország mindazonáltal, amely az EU hat alapító tagja közé tartozik, a népszavazás óta az uniós integráció talán legmerevebb lassító ereje lett. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az unión kívüliek elleni antipátiában jelentős szerepe van a Hollandiában élő bevándoroltakkal - mindenekelőtt muszlimokkal - kapcsolatban a közelmúltban felmerült problémáknak, mindenekelőtt Theo Van Gogh filmrendező iszlám rituáléra utaló meggyilkolásának. Jóllehet a radikalizálódás főleg a már Hollandiában született bevándorló nemzedékek csoportjaiban figyelhető meg, a lakosság körében általában növeli a külföldiek elleni bizalmatlanságot.

A felmérésből az is kiderül, hogy a hollandok 70 százaléka támogatja a közös uniós bevándorlási politikát, 60 százaléka pedig fokozottabb együttműködést szeretne az EU-tagországok rendőrségei között. (MTI)