Ahmadinezsad szerint Európa javaslata dió
Franciaország, Németország és Nagy-Britannia egy úgynevezett könnyűvizes erőművet ajánlottak Teheránnak. Ennek az ügy szempontjából az lenne a jelentősége, hogy tudnának elektromos energiát előállítani annak veszélye nélkül, hogy atombombához is hasznosítható anyagok termelődnének. Maga az ötlet nem új. Annak idején Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hasonló egyezséget hozott létre Észak-Koreával. Annak a megállapodásnak az volt a szépséghibája, hogy az amerikaiak nem építették meg az erőművet, s később a kapcsolatok ismét elmérgesedtek, annyira, hogy Észak-Korea azóta még az atomsorompó-szerződést is felmondta.
Az iráni külügyi szóvivő szerint új javaslatot dolgoznak ki, hogy az EU ismerje el Irán jogát az urándúsításhoz, s cserébe ők jelentős gazdasági kezdeményezéseket tesznek. Számos megfigyelő szerint Irán szabályosan gúnyt űz az európai kezdeményezésből, miközben Ahmadinezsad hasonlóan érvel: egy tegnapi beszédében azt mondta, úgy kezelik őket, mint a gyerekeket.
Az Egyesült Államok - legalábbis a felszínen - az európai hatalmakra bízta a kibontakozást, sőt, korábban Oroszországot is felszólította, álljon elő hasznosítható kezdeményezésekkel. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy Washington ne foglalkozna aktívan az iráni kérdéssel. A nemzetközi közösség mechanizmusai azonban szintén nem nyitnak igazán utat az amerikai elvárásoknak, mivel Oroszország és Kína - mindkettő a Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező tagja - egyelőre nem hajlandó hozzájárulni, hogy szankciókat foganatosítsanak Irán ellen. Ezen kívül mindössze vad találgatások cirkulálnak a nyilvánosságban arról, hogyan oldaná vagy oldhatná meg Washington a problémát, a lehetséges kibontakozás valódi elemei nem láthatók. Az látszik, hogy az iráni atomfegyver-fejlesztés katasztrófa-forgatókönyveit az amerikai kormányzat talán nem tette magáévá, hiszen semmiféle sietség nem érzékelhető.
A The New York Times szerint viszont elmozdulás van az Egyesült Államok szándékaiban a másik hasonló szituációban lévő ország, Észak-Korea ügyében. Az értesülés arról szól, hogy új megközelítést dolgoznak ki Washingtonban, melynek lényege, hogy az eddig igen terméketlennek bizonyult hatoldalú tárgyalások mellett (melyre Phenjannak vissza kellene térnie) egy békeszerződésről folyó tárgyalás is kezdetét venné. Az 1950 és 1953 között zajlott koreai háborút máig csak egy fegyverszünet zárta le, s Észak-Korea régen mondja érdekeltnek magát egy békeszerződésben. Több szakértő szerint Irán nukleáris útját nagyban inspirálja Phenjan eljárása, melyben egy létező vagy csak - s ez a valószínűbb - potenciálisan létező atomfegyverrel képes fenntartani a saját kétes rendszerének integritását a nemzetközi porondon. Ha így van, akkor logikus lenne, hogy egy esetleges megoldással Iránnak is felmutatnák a kiút lehetőségét. Hivatalos szó azonban még nem hangzott el az állítólagos koreai tervről sem.
