- A horvát tengerparti részre 2004 óta nem adtak ki építési engedélyt - mondta lapunknak Vasenszky Lujza, a Sentosa Kft. értékesítési menedzsere. - A horvátok új rendezési tervet készítettek erre a területre, mert a koncepciótlan tömeges építkezés helyett rendezett, a zöldövezetet kímélő beépítést szeretnének megvalósítani.

Tallósi Berta, az Adria Croing munkatársa kifejtette: voltak, akik annak ellenére vásároltak ingatlant a szóban forgó tengerparti részen, hogy a magyar és a helyi ügyvéd is felhívta figyelmüket a szabálytalanságra. Hangsúlyozta, azoknak, akik külföldön vásárolnak ingatlant, az áron kívül más szempontokat is mérlegelniük kell - nem utolsósorban a kiszemelt ház vagy telek jogi helyzetét vagy az esetleges fennmaradási engedély költségeit - és mindenképpen tanácsos ügyvédi segítséget kérni az ügylethez.

Vannak persze olyanok is, akik körültekintően, de önállóan akarnak eljárni, ezért felkeresik a horvát földhivatalt, és igyekeznek minden szükséges engedélyt beszerezni. Az aránylag elmaradott horvát nyilvántartási rendszer és a jogi visszásságok miatt azonban ők sem látnak tisztán - állítja több ingatlanközvetítő iroda munkatársa is.

Vasenszky Lujza elmondta, irodájuk Horvátországon kívül Spanyolországban, Bulgáriában és Törökországban is értékesít ingatlanokat, de ilyen problémákkal máshol nem találkoznak. A legdrágábbak a spanyol, a legkedveltebbek a bolgár telkek, Horvátország előnye pedig az, hogy Magyarországról kocsival sztrádán pár óra alatt elérhető.

Murányi Ákos, a Duna House elemzési vezetője elmondta, a magyarok inkább üdülési céllal vásárolnak a mediterrán részeken, míg a nagyobb tőkével rendelkező külföldiek befektetési lehetőségeket keresnek.

Arról nem kaptunk információt, hány külföldi ingatlan van magyar kézben, de annyit megtudtunk: a kisebb irodák átlagosan havi egy vagy ennél is kevesebb adásvételt regisztrálnak. Ezért nem tudják megmondani, hogy a mostani eset milyen hatással lesz a forgalomra, de azt azért sejteni lehet, hogy nem fogja élénkíteni a vásárlásokat.