Egyre többen próbálkoznak hamis útlevéllel. Az embercsempészek többsége ma már külföldi. Sokszor Budapestről mozgatják a szálakat, és ismét gyakoribbá vált, hogy a Nyugat-Európába tartó migránsokat kamionban próbálják átjuttatni a határon. Korábban sok volt közöttük az afgán és kínai gazdasági menekült, mostanában inkább ukránokkal, moldávokkal és szerb-montenegróiakkal, esetenként grúzokkal találkoznak - foglalja össze az utóbbi évek tendenciáit Szőke István, a határőrség bűnügyi felderítő szolgálatának vezetője. Az igazi "sláger" a hamis okmány: manipulált útlevelekkel kétszer annyian tesznek kísérletet a határ illegális átlépésére, mint más módszerekkel. Alkalmanként egy embercsempész és néhány illegális migráns kerül a hatóságok kezére, vagyis általában a "kisipari" módszerek a jellemzőek - derül ki az Országos Kriminológiai Intézet elemzéséből. A 200 ügyre kiterjedő vizsgálat az esetek negyedénél tapasztalta jól felépített szervezetek közreműködését.

Embercsempészek,
évek, adatok*

Forrás: ORFK

* 2003 előtt annyi bűncselekmény került a nyilvántartásba, ahány embert csempésztek, attól kezdve a csempészett csoportok - létszámtól függetlenül - egy cselekményként jelennek meg.

Leggyakrabban lengyelek, románok és szerbek "dolgoznak" egyedül, vélhetően egy részük alkalmi elkövető. Ez különösen a szerbekre lehet jellemző, akik maguk is külföldön élnek, és ismerőseiknek vagy rokonaiknak segítenek, hogy Nyugat-Európába jussanak. Például a rokont egyszerűen a csomagtartóba dugják.

A csoportos elkövetők viszont igen szervezetten dolgoznak. A fejlett "munkamegosztás" miatt a végrehajtók - a felhajtók, a szállítók és más közreműködők - gyakran nem is tudják, ki áll a hierarchia csúcsán, s az általuk csempészett személyeket sem ismerik. A migránsokkal is csak a legszükségesebb információkat osztják meg, például kapnak egy nehezen azonosítható feltöltőkártyás mobilszámot, hogy jelentkezzenek, ha megérkeztek Budapestre. Magyarországra a legtöbben hivatalosan, útlevéllel jöhetnek, a csempészek szerepe itt kezdődik. A titokzatos szállítók elviszik a Nyugat felé tartókat a határig, s ott átadják őket a helyi vezetőknek, a járművel legálisan átlépik a határt, és odakint összeszedik az embereket. A kevésbé profik vagy az óvatosak csak kiteszik az idegeneket a határhoz közeli mezőn, térképet nyomnak a kezükbe, aztán... Eliszkolnak. A tanulmány szerint az embercsempész csak akkor kapja meg a letétbe helyezett pénzt - mostanában 1500- 3000 euró között van a tarifa -, ha a "megrendelőt" el is juttatta a megadott helyre, ezért kénytelen színvonalas "szolgáltatást" nyújtani.

Mindezt a határőrség tapasztalatai is alátámasztják, Szőke István ugyanakkor azt mondja: az embercsempészetet sikerült visszaszorítani. Volt olyan év, amikor tízezernél több illegális migránst fogtak el, tavaly pedig nem egészen ezret. Ennek oka az, hogy az illegális migrációs útvonalak - a magyar határok őrizetének megerősítése miatt növekvő kockázat okán - átrendeződtek. Tavaly ráadásul minden korábbinál több, csaknem hétszáz embercsempészt sikerült elfogni. A "maradék" közül a szerbek saját honfitársaikat juttatják át a határon, míg a lengyelek Ukrajnában és Moldáviában aktívak, és vannak ukrán és román csempészek is.

Mára népszerűbbé vált az okmányhamisítás: tavaly az egy évvel korábbihoz képest 66 százalékkal több, csaknem 5300 manipulált iratra bukkantak. Sok közöttük a fényképcserés lengyel és litván útlevél, az uniós okmány, illetve a hamis olasz tartózkodási engedéllyel ellátott ukrán papír, míg a románok inkább a korábban valamelyik uniós államban bepecsételt beutazási tilalmat igyekeznek az útlevélből eltüntetni. A határőrség a közelmúltban több mint háromezer hamis olasz vízumot fedett fel - darabját 1500 euróért adták -, így e módszer már kevésbé divatos.

Szintén új jelenség, hogy az embercsempészek visszatérnek a kamionos, vonatos szállításhoz. Ennek magyarázata, hogy az uniós belső határokon megszűnt a vámvizsgálat, ezért sokan úgy gondolják, hogy ez a kevésbé kockázatos megoldás. Az utóbbi néhány hét alatt hat ukrán szállítmány mégis fennakadt a szűrőn.

Feleségét és sógornőjét hozta át az embercsempész

"Ha az embercsempészek valóban ukránokat és moldávokat utaztatnak, az valószínűleg nem menekültügyi kérdés, ám a kaukázusi volt szovjet tagköztársaságok vagy Szerbia-Montenegró állampolgárai esetében más a helyzet: könnyen elképzelhető, hogy ők nem csak gazdasági okok miatt hagyják el szülőföldjüket" - mondta kérdésünkre Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. Így esetükben szerinte szóba jöhet a menekültstátus megadása, feltéve, hogy igénylik azt. Ha valaki kéri, akkor is esete válogatja, hogy milyen eljárásra számíthat: előfordul, hogy idegenrendészeti őrizetbe kerül, míg a szerencsésebbeket menekülttáborba viszik. Kőszegék más furcsaságokkal is találkoznak, például egy vajdasági magyar ellen azért indult eljárás embercsempészet miatt, mert áthozta a feleségét és a sógornőjét. A két asszony táborban, ő idegenrendészeti őrizetben van. A bevándorlási hivatal a szerb- montenegróiak esetében egyébként is különös gyakorlatot követ - véli Kőszeg -, mert a hatóság szerint sem a vajdasági magyart, sem a koszovói cigányt nem üldözik. A jogvédő álláspontja az, hogy a volt szocialista országok menekültpolitikája arra épül, hogy ne legyenek menekültek, így kész "szerencse", hogy az embercsempészek a táborokban élők közül is sokakat továbbutaztatnak. (L. K.)

Õrizetben a rédicsi határátkelõnél