Francesca von Habsburg főhercegnő, a Thyssen-Bornemisza Modern Művészeti Alapítvány elnöke, a projekt főkurátora elmondta, hogy hét Duna menti ország - Bulgária, Románia, Szerbia, Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Ausztria - 11 művésze készített Kutlug Ataman török képzőművész alkotásához kapcsolódó videoinstallációt és ezeket sorozatban mutatják be a folyó mentén haladva a bulgáriai Ruszétól Bécsig, 2000 ezer kilométeren át. Francesca von Habsburg tervét támogatta az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria kormánya is. A főkurátor hozzátette, hogy terveik szerint a hajó Konstancából indult volna, de ezt a hatalmas dunai árvíz megakadályozta, ezért május 13-án Ruszéból kelt útra a Küba.

Kubáról, a karibi szigetországról elnevezett Küba Isztambul egyik külvárosi gettója, egyszintes bódéváros, amely élesen elkülönül Isztambultól, a megapolisztól és sok kurd lakja. Kutlug Ataman művész két évre beköltözött Kübába azok közé az emberek közé, akikről - a gyerekektől az idősekig - 40 videó installációt készített, elmondatta velük mindennapjaikat, örömüket, bánatukat, szerelmüket, egyszóval az életüket.

A Thyssen-Bornemisza alapítvány ezt az installációt a Negrelli nevű, átalakított uszályra pakolta, és a kikötőkben a közönség 40 tévé képernyőjéről választhat, melyik kübai ember sorsát akarja megnézni, mert a mesélő kübaiak sorsa minden országban megtalálható, ott lapul, feszül a gazdagok és a szegények között.A török művész ezért a munkájáért az Egyesült Államokban Carnegie-díjat kapott és kitüntették Angliában, Németországban és Ausztráliában is.

A Kübához csatlakozott hét Duna menti ország művészei közül a magyarok: Csáki László és Pálfi Szabolcs, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz hallgatói Agár - Projekt a magyar agárról címmel készítettek videó installációt.

Szoboszlai János, a magyar rész kurátora közölte, hogy a videó installációt 20 tévé képernyőjéről lehet majd megnézni június 2-tól a Néprajzi Múzeumban. A művészek elmondták, hogy azért választották témául a kutyát, mert a magyar arisztokrácia hagyományos sportja volt az agarászás, ezt a fajtát az 50-es években szinte tejesen kiirtották. A rendszerváltás után kezdték újra tenyészteni, hungaricumnak tartják, de nem tudnak megegyezni, hogy milyen is a magyar agár. A tehetősek kiállításokra viszik az agarat, mások versenyekre járnak vele, míg vannak, akik vadásztatják. Szoboszlai János elmondta még, hogy június 1-én 15 órakor a Néprajzi Múzeumban szimpóziumot rendeznek A kortárs művészetek helyzete az átalakuló társadalmakban címmel.

Francesca von Habsburg fölhívta a figyelmet, hogy a dunai árvízkárosultak megsegítésére nagy képaukciót rendeznek június 3-án, szombaton este hétkor a Műcsarnokban. Az árverésre több mint 200 magyar és külföldi művész ajánlotta fel munkáit, amelyek az aukció előtti napokban megtekinthetők a Műcsarnokban.

(MTI)