Az EB-delegáció kedden este érkezett Bukarestbe. Szerdán délelőtt megbeszélést folytattak Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel és kormánya több tagjával, továbbá a bukaresti törvényhozás két házának elnökével és a fő ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt vezetőivel.

Közölték: Románia jó esélylyel csatlakozhat 2007. január 1-jén az unióhoz, de megfeszített tempóban kell folytatnia a reformokat. Az európai vezetők főképpen az igazságügy felzárkóztatását és a korrupcióellenes harc folytatását hangsúlyozták. Az országjelentés e téren eközben jelentős haladásról tesz említést, s csupán a mezőgazdasági és az adóügyi reformot marasztalja el. Ugyanakkor a kisebbségi törvény és a pártfinanszírozásról szóló jogszabály parlamenti elfogadását is szorgalmazták.

A román politikusok a vizit idejére felhagytak a belpolitikai hadakozással, azt hangoztatták, hogy az országjelentés korrekt és objektív, és egységesen jelentették ki, hogy - hatalmon lévők és ellenzékiek egyaránt - mindent készek megtenni avégett, hogy Romániát január elsején felvegyék az EU-ba. Így nem is csoda, hogy Barroso elnök Bukarestben kijelentette: meghatotta a nemzeti konszenzus, amelyet Romániában az EU-csatlakozás tekintetében tapasztalt.

Bukaresti illetékesek ugyanakkor jelezték: úgy érzik, Bulgária rossz teljesítménye húzta vissza Romániát is. José Manuel Barrosso rámutatott: az EB azt szeretné, ha a két ország egyszerre válna az unió tagjává, de októberben a két tagjelölt teljesítményét külön-külön mérlegelik majd. Arra biztatta Romániát, hogy saját problémáinak megoldására összpontosítson, és ne foglalkozzék Bulgária teljesítményével.

A delegáció a tegnapi ebédjét már Szófiában költötte el, ahol a politikai erők konszenzusáról már nem volt szó. A bolgár vezető politikusok ugyanis az országjelentést követően bűnbakkeresésbe fogtak, a kudarcért felelős miniszterek leváltását helyezték kilátásba, és azt hangoztatták, hogy Brüsszel felületesen vizsgálta meg az ország helyzetét.

Az EB-elnök és kísérete Szergej Sztanisev kormányfővel, Georgi Parvanov államelnökkel, Georgi Pirinszki parlamenti elnökkel és Ivajlo Kalfin külügyminiszterrel tárgyalt. A biztatás Szófiában a bukarestihez hasonló volt: októberig tessék alaposan elkészíteni a házi feladatot, véghezvinni az igazságügyi és a mezőgazdasági reformot, biztosítani a személyi jogokat, bezárni a kozloduji atomerőművet, és erélyesen felvenni a harcot a szervezett bűnözéssel és a pénzmosással.

Szófia azonban nem hajlandó belátni lemaradását. Borisz Velcsev főügyész szerint a belügy és az igazságügy helyzetét felmérő európai szakértők nem beszéltek bolgárul, mindössze néhány napot töltöttek az országban, és a bolgár jogrendszert sem ismerték, így nem csoda, hogy Bulgáriát elmarasztalták.

Petar Sztojanov, az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségének elnöke úgy vélte, az országjelentés Bulgária számára semmiképpen nem siker. A politikus az országjelentés által bírált szakterületekért felelős miniszterek lemondását követelte. Keményen bírálta az egész kormányt is, amelynek szerinte sikerült a korábban Románia előtt álló országot letornásznia Románia mögé, hogy Szófiának most könyörögnie kelljen azért, hogy Bukaresttel együtt vegyék fel az EU-ba.

Barroso és Rehn azt állították, azért utaztak a két balkáni országba, hogy személyesen találkozhassanak a két ország vezetőivel, népével és civil társadalmával. Az egynapos villámlátogatás aligha volt elegendő arra, hogy a politikusokon kívül bárkivel is tárgyaljanak. Arra viszont igen, hogy a két tagjelölt állam politikai elitje idegeinek tűrőképességét teszteljék. A románoké erősebb volt.

Szergej Sztanisev bolgár kormányfõ Barroso EB-elnökkel Szófiában