Szerdán az érintett tizennyolc közül egyelőre csak egyetlen magyar tulajdonban lévő házat dózeroltak le Viren - tájékoztatta lapunkat a helyszínen tartózkodó Dunai Péter magyar konzul. Értesülései szerint a többi magyar nyaralóban már berendezés is van, lebontásukkal ezért holnapig mindenképpen várnak, a tulajdonosok lehetőséget kaptak ugyanis arra, hogy bútoraikat raktárban helyezzék el. Dunai úgy ítéli meg: legkésőbb pénteken, de biztosan tovább bontanak majd, a horvát munkásokat pedig rendőrök, helikopterek és gyorsnaszádok "felügyelik".

A Zadartól 29 kilométerre lévő, alig tíz kilométer hosszú szigeten mintegy tízezer ingatlant építettek fel az utóbbi években engedély nélkül. Az elmúlt hónapokban ötszáz tulajdonos kapott bontási felszólítást a horvát környezetvédelmi minisztériumtól, első lépésben pedig 48 ingatlan azonnali lebontását rendelte el a zágrábi hatóság. Ezek azok a nyaralók, amelyek egy 2004-ben született környezetvédelmi törvényt is megsértenek, mivel az úgynevezett part menti "védősávban", azaz alig 70 méterre a tengertől épültek fel. A lebontandó házak között van olyan, amelynek még csak az alapját rakták le, vannak félkész épületek és már berendezettek is. Huszonháromnak horvát, tizennyolcnak magyar, hatnak bosnyák, egynek pedig szlovén a tulajdonosa.

Az, hogy Vir szigete az engedély nélküli építkezések szimbólumává vált Horvátországban, valójában már két éve nyilvánosságra került, többször írtak erről a magyar lapok is. A szigeten a horvát ingatlanárakhoz mérten feltűnően olcsón kínáltak magyar ingatlanközvetítők is többszintes tengerparti nyaralókat, ezek közül már több száz lehet magyar tulajdonban. Viren egész komoly magyar kolónia jött létre magyar utcákkal. Ingatlanosok összességében két és fél milliárd forintra teszik az itteni magyar beruházások értékét. Becslések szerint tízmilliótól több tízmillió forintig költhettek itt egy-egy házra magyar befektetők, akikről a horvát lapok tudni vélik, hogy leginkább a politikai és gazdasági elitből kerültek ki, azaz állítólag magyar államtitkárok, minisztériumi dolgozók, polgármesterek ingatlanjait is érintheti a horvátországi bontás.

Értesüléseink szerint úgynevezett "nagypolitikus" nincs a tulajdonosok között, legfeljebb minisztériumi főosztályvezető. Az InfoRádió a Vecernji List című horvát lapra hivatkozva már azt közölte: Orbán Viktor személyesen jár közben a horvát miniszterelnöknél, hogy ne bontsák le a szabálytalanul fölépített ingatlanokat.

Mohai László magyar nagykövet tegnap lapunknak nyilatkozva cáfolta, hogy a Fidesz elnöke esetleges érdekeltsége miatt vette volna fel a kapcsolatot Ivo Sanaderrel. Mint mondta: ő valóban tárgyalt a horvát miniszterelnökkel, aki Orbánt nem említette, azt viszont határozottan megerősítette, hogy az engedély nélküli épületek bontását végre fogják hajtani. Sanader hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem magyarellenes, nem diszkriminatív, nem a tulajdonosok nemzetiségét nézik, csak azt, törvényt szegtek-e. Mohai László úgy vélekedett: a helyzetet mérlegelve egyértelmű, hogy a magyar félnek tiszteletben kell tartania a horvát kormány döntését.

A viri ingatlanok ügye téma volt egyébként már az év eleji horvát-magyar közös kormányülésen is, a beruházók, az ingatlanokat építő vállalatok pedig - köztük magyar cégek is - aligha hivatkozhatnak majd arra, hogy meglepetésként érte őket a hatóságok bontási határozata. Horvátország legismertebb magyar vállalkozója, a tribunji és a primosteni kikötő üzemeltetője, Vitézy Tamás lapunknak határozottan cáfolta, hogy bármi köze lenne a viri házakhoz, ismeri a szabályokat, mondta, és azt is tudja: ezeknek előbb-utóbb következetesen érvényt szereznek. A horvát Építésügyi, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium egy éve komolyan elszánta magát arra ugyanis, hogy rendet tesz a telekkönyvekben, a kaotikus ingatlan-nyilvántartási rendszerben, és határozottan fellép az egyre inkább elharapódzó törvénysértő építkezések ellen. (Ez Horvátország uniós csatlakozásának egyik előírt feltétele is.)

A viri önkormányzat például kétéves programot hirdetett a szigeten felhúzott víkendházak törvényesítésére. Ennek egyik legfőbb akadálya azonban a vízvezeték hiánya volt, köztudott, hogy a szigeten egyáltalán nincs sem vízvezetékrendszer, sem csatornarendszer kiépítve, a viri ásott kutakból kinyert víz pedig fertőzött.

A horvát törvények szerint vízvezeték és csatorna hiányában még utólag sem adható ki az építési engedély, e nélkül pedig a vásárlók nem írathatják a nevükre az ingatlanokat. Egyelőre kérdéses, hogy a nyaralókat megvásárló magyar vevők tudtak-e minderről. Netán abban bíztak, hogy majd utólag rendezik az engedélyeket, vagy csak ingatlanspekulánsok vétlen áldozatai? Ami biztosnak látszik: a negyvennyolc bontásra kijelölt épületet már csak presztízsokokból és precedensként is lebontják - a magyar Külügyminisztérium ugyan tegnap megpróbált halasztást kérni az ügyben arra hivatkozva: túl hirtelen jöttek a buldózerek. A tulajdonosok fontolgatják per indítását is a horvát állam ellen. Jogi szakértők azonban inkább azt tanácsolják nekik, mentsék, ami menthető, kezdjék el a bontást, mert ha az állami szervek végzik el helyettük a munkálatokat, még tetemes számlát kaphatnak.

A többi engedély nélküli Vir-szigeti ház sorsa egyelőre kérdéses. A horvát környezetvédelmi minisztérium, de a kormányfő is úgy nyilatkozott róluk: igyekezni fognak olyan megoldást találni, hogy a rendezési tervek újragondolásával legalizálják őket.

l Külföldiek csak a külügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium jóváhagyásával vásárolhatnak ingatlant Horvátországban. A kérvényekhez csatolni kell az adásvételi szerződést, amelyet mindkét fél aláírt, a tulajdoni lapot, az állampolgárságot igazoló okiratot és a horvát közjegyző által hitelesített útlevélmásolatot, valamint a polgármesteri hivatal igazolását, hogy a kérdéses ingatlan építkezésre kijelölt területen található. A minisztériumok engedélyére gyakran hónapokat, nemritkán éveket kell várni, addig a vevő előjegyzett tulajdonjogot kap.