A közép-afrikai ország első szabad választásait július 30-án rendezik, az 1500 fős EU-haderő ezt hivatott biztosítani. A katonák zömét és a főparancsnokot Németország adja, a 16 országból álló kontingensben egyébként két magyar tiszt is dolgozik majd.

A német kormány Jung előterjesztése szerint 800 katonát küldene a válságrégióba, konkrét mandátummal: feladatuk a választások biztosítása, főként a fővárosban, Kinshasában (ezen belül is a repülőtér biztonságáért és az esetleges evakuálásáért felelnének). A miszszió korlátozott időre, négy hónapra szól, a katonák ezután hazatérnek. Szakértők szerint ez lesz a Bundeswehr legveszélyesebb külföldi bevetése, de Európa egyszerűen nem engedheti meg, hogy a világ tizenkettedik legnagyobb országa tartósan instabillá váljon (nem beszélve az itt található nyersanyagokról).

A szerepvállalást mégis sokan ellenzik: az ellenzéki FDP a német hadsereg legrosszabbul előkészített külföldi bevetéséről beszél. Semmilyen garancia nincs rá, hogy a katonák - dolguk végeztével - négy hónap után valóban hazatérhetnek. Felvetődik az a kérdés is, hogy a németek lelkileg felkészültek-e rá: gyerekkatonákkal, nyolc-tízéves, automata fegyverekkel hadonászó kisfiúkkal is szemben találhatják magukat. Mások a költségeket sokallják, a miszszió 56 millió eurójába kerül a német védelmi minisztériumnak. Aggodalomra ad okot az EU továbbra is hiányzó közös kül- és védelmi politikája, amely legalább körvonalakban vázolná: mi a közösség érdeke, melyek anyagi és katonai lehetőségei. A három, katonailag jelentősebb ország érdekei különbözőek. A britek legszívesebben az amerikai missziókban vesznek részt, a franciák még mindig egyfajta gyarmati nosztalgiában élnek, és abban bíznak, hogy az EU az Egyesült Államok ellensúlya lehet, míg a pacifista németek legszívesebben az összes katonai feladatot Brüsszelre hagynák.

A Bundeswehr kongói bevetéséről június elsején, várhatóan nagy viták után dönt majd a német parlament. A Baloldali párt máris jelezte, tagjai nemmel szavaznak. A nemzetközi (európai) kontingenst az EU védelmi minisztereinek kell jóváhagyniuk június közepén, az első csapatok július elején indulhatnak. Kongóban egyébként 16 ezer ENSZ-katona teljesít jelenleg szolgálatot, főként az ország keleti részén, ahol a polgárháború-közeli állapotot súlyosbítja a szomszédos országok időnkénti beavatkozása.