Újrakezdődhet a (végső) viszszaszámlálás: az Európai Unió az utolsó percig sem hagyja hátradőlni Bulgáriát és Romániát, mielőtt az immár huszonhetek közé fogadná őket. Az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott jelentése - még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk - Szófiának hat, Bukarestnek négy területet nevezett meg "komoly aggodalomra" okot adóként. Brüsszel legkésőbb október elején tér vissza arra, hogy e kérdéseket a két kormány mennyire tudta rendezni.

A bizottság ugyanakkor az őszi országjelentésekhez képest mindkét országban elismeri az előrelépést. A kritikus területek száma Bulgáriában tizenhatról, Romániában tizennégyről csökkent le a mostani szintre. A Bulgáriáról szóló részben a politikai kritériumok között első helyen szerepel a korrupció elleni harc folytatása, különösen amennyiben a közélet legmagasabb köreit is érinti. Brüsszel nyíltan kimondja: vizsgálatokat és pereket vár, elismerve, hogy hat képviselőnek már felfüggesztették a mentelmi jogát. A bel- és igazságügyi dossziéhoz tartozik a bolgárok két további kritikus területe is: a pénzmosás elleni harcban, illetve a szervezett bűnözés elleni fellépésben vár tőlük többet Európa. Meg kell teremteniük továbbá a működőképes agrárkifizetési rendszert, a felzárkóztatási alapokból érkező EU-pénzek fogadásának feltételeit, és szigorítaniuk kell az élelmiszer-biztonságon.

Ugyancsak az agrárkifizetési hivatal akkreditációjára, ennek ellenőrző mechanizmusa megteremtésére vonatkozik a Romániát illető négy súlyos kifogás közül kettő. A továbbiak: az állategészségügy és az áfabehajtás EU-konformmá tétele. Mindkét csatlakozó ország esetében valamivel kisebb fajsúlyú, de bepótolásra váró feladat az emberkereskedelem visszaszorítása, a fogyatékosok helyzetének javítása, a romák fokozott társadalmi integrációja. Miközben a bizottság gyermekvédelmi lépéseket sürget Szófiánál, Bukarest kapcsán éppen hogy "jelentős előrelépést" állapít meg e korábban igen kritikusnak tartott területen.

Az EU-pénzek bizonytalan fogadása miatt a bizottság azok visszatartását is kilátásba helyezi. A várakozásoknak megfelelően viszont Brüsszel meglehetősen marginálisként kezeli azokat a jobbára európai parlamenti - köztük is elsősorban magyar részről elhangzó - felvetéseket, amelyek az utolsó pillanatban is kisebbségvédelmi intézkedéseket (ingatlanok visszaszolgáltatása, anyanyelvi felsőoktatás javítása) sürgettek. Ezeket a jelentés nem fogalmazza meg problémaként, kivéve a parlamentben elakadt kisebbségi törvény megalkotását, amelyet továbbra is elvár Bukaresttől. A magyarázat: az országjelentések alapja az EU közösségi joganyaga, márpedig ez meglehetősen csökevényes a kisebbségi jogvédelemben. Az ingatlanok visszaszolgáltatása terén kifejezetten haladást állapít meg a szöveg, miközben átsiklik a verespataki bányaberuházás ügyén. Magyar szempontból kedvező viszont, hogy pozitívan értékelik Románia felkészülését a schengeni határőrizeti rendszerre. (Keleti határunk legkorábban a jövő év novemberében válhat schengeni külső határrá - függően attól, hogy Brüsszel elkészül-e mihamarabb az informatikai rendszer átdolgozott változatával.)

Az EU az idén 523 millió euróval segíti Bulgária és 1,02 milliárddal Románia uniós felkészülését. Miután tavaly áprilisban aláírták a csatlakozási szerződést, belépésük eldöntött tény. A parlamentnek egyébként jogilag nincsen már lehetősége arra, hogy a csatlakozás időpontját befolyásolja. Amennyiben Brüsszel szerint a két ország valamelyike az őszre is "nyilvánvalóan nem felel meg" egyes területeken, úgy ezt a tagállamok egyhangú szavazat esetén hagyhatják jóvá - kivéve Romániát, ha történetesen bel- és igazságügyi vagy versenypolitikai területről van szó. A csatlakozás dátuma a védzáradék szerint legfeljebb 2008 januárjáig tolható ki. Értesüléseink szerint a brüsszeli döntéshozók ennek nem látják sok értelmét, és nem is ez a mostani késleltetés célja, hanem a két ország ösztökélése. Egyes brüsszeli források állítják: ha Románia egyedül lenne, már most zöld utat kapott volna, ám az európai szocialisták Bulgária mellett lobbizva elérték, hogy végig együtt kezeljék kettőjüket.

A két ország majdani belépésekor mintegy 30 millióval bővíti az EU lakosságát, és a huszonhetek két legszegényebbje lesz. Jár nekik egy-egy EU-biztosi poszt és tíz (Bulgária), illetve tizennégy (Románia) szavazat az EU-tanácsban, ahol megfigyelőként már most is részt vesznek a munkában. Az EP létszáma 785-re bővül, 18 bolgár, illetve 35 román(iai) képviselővel - utóbbiak egyelőre szintén megfigyelőként dolgoznak, közülük három magyar.

Bukarest és Szófia szerint korrekt a jelentés

Románia teljesítményének valós és hihető átvilágítása - így értékelte az Európai Bizottság jelentését a bécsi egyetemi klinikán gerincsérvműtéte után kezelt Traian Basescu román államelnök. Hozzátette: a felkészülés pozitívumait, a politikai, gazdasági és tagországi kötelességek teljesítését csakúgy szóvá teszi, mint azokat a hiányosságokat, amelyeket a további reformoknak kell majd kiküszöbölniük.

Calin Popescu Tariceanu kormányfő a dokumentumot korrektnek és objektívnek minősítette. Szerinte a jelentés fő üzenete az, hogy Románia reális eséllyel számíthat a 2007. január 1-jei csatlakozásra. A miniszterelnök a reformok erélyes folytatását ígérte. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt szerint a Basescu-féle kormányzatnak nem sikerült teljesítenie azt a célkitűzését, hogy május 16-án biztos csatlakozási dátumot kapjon az EU-tól. Mircea Geoana pártelnök "összefüggő cselekvési terv" kidolgozását követelte a kormányfőtől, amely biztosítja, hogy az októberi jelentés a 2007-es csatlakozás mellett foglaljon állást.

Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes a Népszabadságnak elmondta: a jelentést pozitívnak értékeli, olyan dokumentumnak, amely az utolsó pillanatig teljesítményre serkenti majd Romániát. Úgy vélte, ez megegyezik az ország érdekével is, hiszen cseppet sem mindegy, hogy Románia milyen állapotban jut be az EU-ba. Kifejtette: az RMDSZ számára külön elégtételt jelent az, hogy a jelentésben a kisebbségi törvényről is szó esik (amelynek vitáját a bukaresti parlament szakbizottsága kedden újra elnapolta - a szerk.), korábban ugyanis olyan jelzések érkeztek, hogy ez a kérdés kimarad az országjelentésből.

Szergej Sztanisev bolgár kormányfő is elfogadta a bírálatokat, és megígérte: Bulgária minden erejét latba veti, hogy meg tudjon felelni az elvárásoknak. (T. Sz. Z.)