A kormánypártok hivatalosan nem foglaltak még ugyan állást, de informálisan több szocialista politikus is sejtetni engedte: elfogadhatatlannak tartják, hogy Sólyom László a független hatalmi ágak közötti együttműködés alkotmányos követelményét figyelmen kívül hagyta, amikor jelöltjéről nem egyeztetett a pártokkal. Ezért könnyen elképzelhető, hogy a koalíciós pártok az államfő jelöltje, Horányi Miklós személyét elfogadhatatlannak tartják, akkor viszont a poszt bizonytalan ideig betöltetlen maradhat. A hónap végéig a szervezetet mindenképpen a legfőbb ügyész helyettese irányítja majd, mert a parlament legkorábban május utolsó napjaiban tűzi napirendre a kérdést.

A hatályos szabályok igen szűkszavúak: "A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés hat évre választja." Az ügyészségi törvény határidőt azonban nem szab sem a parlamentnek, sem az elnöknek. A képviselők tehát elvileg akkor szavaznak a javaslatról, amikor akarnak, és ha nincs meg az egyszerű többség, az elnök ugyancsak tetszése szerinti ideig gondolkodhat azon, kit jelöljön.

Korábban épp a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság Antall József miniszterelnök indítványa alapján foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a köztársasági elnöki "kinevezési jogkör gyakorlásához kötődik-e határidő". A testület álláspontja az volt, hogy az elnöknek a döntést "ésszerű határidőn belül" kell meghoznia. Az alkotmánybírák szerint az "ésszerű" azt jelenti, hogy biztosítani kell az államszervezet folyamatos működését, ugyanakkor az elnöknek is elegendő időt kell adni a megalapozott döntéshez.

Ez a határozat alkotmányjogászok szerint a mostani helyzetre nem alkalmazható, legfeljebb segíthet az eligazodásban akkor, amikor az állami vezető kinevezését vagy megválasztását a jogalkotó elmulasztotta határidőhöz kötni. A legfőbb ügyészi poszt betöltésében érintett feleknek tehát "illik" figyelemmel lenniük az államszervezet folyamatos működéséhez fűződő érdekre, és arra is, hogy a döntés előkészítése csupán a feltétlenül szükséges ideig tartson. Ha tehát a parlament Sólyom javaslatát elutasítja, az elnöknek - aki a hivatkozott határozat meghozatalában előadó alkotmánybíróként működött közre - "ésszerű időn belül" újabb jelölést kell tennie, és arról az "ésszerűség" szempontjainak ugyancsak megfelelő időben szavazni is kell.

Kormánypárti képviselők mindazonáltal úgy vélik, hogy a legfőbb ügyész személye körüli esetleges patthelyzet feloldásához a jog nem ad segítséget. Vagyis mindenképpen politikai megoldást kellene keresni. Ezt erősítette meg Györgyi Kálmán egykori legfőbb ügyész is, aki szerint az államfő hibázott, amikor nem egyeztetett a jelölés előtt a pártokkal.

Úgy tudjuk azonban, hogy Sólyom László tartja magát eredeti elhatározásához: a legfőbb ügyész személyéről nem kíván politikai egyeztetést kezdeményezni. Erre utal a parlament alakuló ülésén elmondott beszédének egyik mondata is: a független szervek munkájában pártpolitikai befolyás nem érvényesülhet. (L. K.)