Később a hivatalos állásfoglalás azt az egyetlen érdekes következtetést vonta le az eseményekből, hogy nem szabad a társadalmat ilyen szinten belevonni az ország dolgaiba, mert az csak tragédiához vezet. Hogy az ideológia se szenvedjen nagy csorbát, kiértékelték, hogy annak idején Maót is megtévesztették az ügyben, tehát felelőssége nem számon kérhető.

A jelenlegi vezetés kínos csöndet rendelt el a negyven évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban, mivel sokan attól félnek, a párt legitimációja kerülhet veszélybe a múlttal való őszinte szembenézés során. Pedig elemzők szerint a politikai stabilizációra törekvő kormányzat jobban tenné, ha nyilvánosan vonná le a történelmi ámokfutás tanulságait. Így olyan veszélyes helyzetek méregfogát húzhatná ki, mint a gazdagok és szegények közti egyre mélyülő szakadék miatti társadalmi feszültségek.

A több millió halálos áldozatot követelő mozgalom a felszínen a "feudál-burzsoá" kultúra eltörlését volt hivatott véghezvinni. Valójában Mao politikai riválisaival való teljes körű leszámolás volt a célja. A felbecsülhetetlen értékű kultúrkincseket is megsemmisítő időszak 1976. október 6-án ért véget.

Mao-plakát egy bolhapiacon