Nem kellett a konkrét, problémás ügyekben állást foglalniuk - a haladék így mindenkinek jól jött. Kivéve persze Szófiát és Bukarestet. Miután Jose Manuel Barroso bizottsági elnök az ülés után azonnal Romániába és Bulgáriába utazott, a képviselőknek nem maradt más hátra, mint hogy őt is bátorítsák: dicsérje a haladást, s legyen konkrét a bírálatokkal.

A nagy európai pártfrakciók egyike sem vitatta a bizottsági jelentés tartalmát. Vagyis hogy mindkét ország megfelel a tagság általános politikai és gazdasági feltételeinek, de távol állnak valamennyi kritérium teljesítésétől. Az is nyilvánvaló azonban, hogy olyan területeken, mint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc, a következő fél évben aligha történik áttörés. Így aztán gyakorlatilag egységesen az az álláspont alakult ki: politikai döntést kell hozni Bulgária és Románia csatlakozásáról, mert a bővítés kudarca az egész unió kudarca lenne. A csatlakozási dátum kijelölésének elhalasztása "pedagógiai célzatú", s szinte senki nem kételkedik abban, hogy a 2007. január 1-jei dátumot fél év múlva jóváhagyja majd a parlament. Ráadásul a két ország felvételi folyamata csomagban történik, így a döntésnek van egyfajta politikai tehetetlenségi nyomatéka. Vagyis az egyik ország lemaradása nem akadályozhatja meg a másik csatlakozását.

Ebből a szempontból sokatmondó, hogy a kisebbségi kérdést a magyar felszólalókon kívül senki nem hozta szóba, így a téma aligha befolyásolja a csatlakozás dátumát. Dobolyi Alexandra (MSZP) arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi romániai kormánykoalíció megállapodásának fő pillére a kisebbségi törvény elfogadása, ezért azt szigorúan számon kell kérni Bukaresten. Ám úgy fogalmazott: az EU-bővítés megoldást jelenthet a magyar kisebbség problémáira.

Gál Kinga (Fidesz) azt kérte számon, hogy a jelentésből hová tűntek a másfél millió magyar érdekeit védő passzusok. Közölte, hogy a romániai magyarságnak is részesülnie kell a kisebbségi érdekérvényesítés európai eszközeiből. Utalt az önkormányzatiságra, a nyelvhasználatra és az anyanyelvű felsőoktatás problémáira. Az SZDSZ-es Mohácsi Viktória azt hangsúlyozta, hogy miközben Bulgária elismeri a romák diszkriminációjának tényét, addig Románia igyekszik eltitkolni azokat.

Tabajdi Csaba, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője szerint a bővítési biztos jelentésében elfeledkezett a romániai kisebbségekről. Ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy kérje számon Bukaresttől a kisebbségi törvényt, az egyházi javak viszszaadását és az állami finanszírozású magyar felsőoktatást. Javasolta, hogy - mivel nincsenek európai kisebbségi sztenderdek - a jövőben minden ország helyzetét külön-külön kell vizsgálni.