A bizottság ugyanakkor az őszi országjelentésekhez képest mindkét országban elismeri az előrelépést. Ez abban is megmutatkozik, hogy a kritikus területek száma Bulgáriában tizenhatról, Romániában tizennégyről csökkent le a mostani szintre. A Bulgáriáról szóló részben a politikai kritériumok között első helyen szerepel a korrupció elleni harc folytatása, különösen amennyiben a közélet legmagasabb köreit is érinti. Brüsszel nyíltan kimondja: vizsgálatokat és pereket vár, elismerve, hogy hat képviselőnek már felfüggesztették a mentelmi jogát. A bel-, és igazságügyi dossziéhoz tartozik a bolgárok két további kritikus területe is: a pénzmosás elleni harcban, illetve a szervezett bűnözés elleni fellépésbe vár tőlük többet Európa. Meg kell teremteniük továbbá a működőképes agrárkifizetési rendszert, a felzárkóztatási alapokból érkező EU-pénzek fogadásának feltételeit, s szigorítaniuk kell az élelmiszerbiztonságon.

Ugyancsak az agrárkifizetési hivatal akkreditációjára, ennek ellenőrző mechanizmusa megteremtésére vonatkozik a Romániát illető négy súlyos kifogás közül kettő. A továbbiak: az állategészségügy és az áfabehajtás EU-konformmá tétele. Mindkét csatlakozó ország esetében valamivel kisebb fajsúlyú, de bepótolásra váró feladat az emberkereskedelem visszaszorítása, a fogyatékosok helyzetének javítása, a romák fokozott társadalmi integrációja. Miközben a bizottság gyermekvédelmi lépéseket sürget Szófiánál, Bukarest kapcsán éppen hogy „jelentős előrelépést” állapít meg e korábban igen kritikusnak tartott területen.

Az EU-pénzek bizonytalan fogadása miatt a bizottság azok visszatartását is kilátásba helyezi. A várakozásoknak megfelelően viszont Brüsszel meglehetősen marginálisként kezeli azokat a jobbára európai parlamenti – köztük is elsősorban magyar részről elhangzó – felvetéseket, amelyek az utolsó pillanatban is kisebbségvédelmi intézkedéseket (ingatlanok visszaszolgáltása, anyanyelvi felsőoktatás javítása) sürgettek. Ezeket a jelentés nem fogalmazza meg problémaként, kivéve a parlamentben elakadt kisebbségi törvény megalkotását, amelyet továbbra is elvár Bukaresttől. A magyarázat: az országjelentések alapja az EU közösségi joganyaga, márpedig ez meglehetősen csökevényes a kisebbségi jogvédelemben. Az ingatlanok visszaszolgáltatása terén kifejezetten haladást állapít meg a szöveg, miközben átsiklik a verespataki bányaberuházás ügyén. Magyar szempontból kedvező viszont, hogy pozitívan értékelik Románia felkészülését a schengeni határőrizeti rendszerre (keleti határunk legkorábban a jövő év novemberében válhat schengeni külső határrá – függően attól, hogy Brüsszel elkészül-e mihamarabb az informatikai rendszer átdolgozott változatával.)

Az EU idén 523 millió euróval segíti Bulgária, s 1,02 milliárddal Románia uniós felkészülését. Miután tavaly áprilisban aláírták a csatlakozási szerződést, belépésük eldöntött tény, már csak idő kérdése. Ezt a balul sikerült EU-alkotmányról tartott tavalyi francia és holland népszavazások után megerősödött bővítésellenesek is tudomásul veszik már az Európai Parlamentben, s - némi francia, illetve holland fékhatás dacára – az EU-tanácsban is. A parlamentnek egyébként jogilag nincsen már lehetősége arra, hogy a csatlakozás időpontját befolyásolja. Amennyiben Brüsszel szerint a két ország valamelyike az őszre is „nyilvánvalóan nem felel meg” egyes területeken, úgy ezt a tagállamok egyhangú szavazat esetén hagyhatják jóvá - kivéve Romániát, ha történetesen bel-, és igazságügyi vagy versenypolitikai területről van szó. A csatlakozás dátuma a védzáradék szerint legfeljebb 2008 januárjáig tolható ki. Értesüléseink szerint a brüsszeli döntéshozók ennek nem látják sok értelmét, s nem is ez a mostani késleltetés célja, hanem a két ország ösztökélése. Egyes brüsszeli források állítják: ha Románia egyedül lenne, már most zöld utat kapott volna, ám az európai szocialisták Bulgária mellett lobbizva elérték, hogy végig együtt kezeljék kettőjüket.

A két ország majdani belépésekor mintegy 30 millióval bővíti az EU lakosságát, és a huszonhetek két legszegényebbje lesz. Jár nekik egy-egy EU-biztosi poszt, s tíz (Bulgária), illetve tizennégy (Románia) szavazat az EU-tanácsban, ahol megfigyelőként már most is részt vesznek a munkában. Az EP létszáma 785-re bővül, 18 bolgár, illetve 35 román(iai) képviselővel – utóbbiak egyelőre szintén megfigyelőként dolgoznak, közülük három magyar.

A „minibővítés” a nizzai szerződés hattyúdala is lesz. A következő tagjelölt – a várakozások szerint, legkorábban 2009 körül Horvátország – felvételéig leendő uniós alkotmány hiányában is szerződést kell majd módosítani.

(forrás: brüsszeli tudósítónktól)