A kis- és középvállalkozásokat, a kistérségeket, az egészségügyet és az oktatást jobban támogató uniós terv mellett tette le a voksát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP választmányának hét végi ülésén - értesült a Népszabadság. Elvben a kormánynak a mai ülésén kell döntésre jutnia: a következő hét évben, 2007 és 2013 között mire is költünk el mintegy hatezermilliárd forint uniós forrást. A II. nemzeti fejlesztési tervet - ami a szocialisták programjára hajazva az Új Magyarország-terv nevet kapta - június 23-án kell leadni Brüsszelnek (vagyis a jövő hét keddi kormányülésen már késő volna dönteni). A leadott terven változtatni egyébként csaknem lehetetlen.

Most két lehetséges programcsomag fut. Az újabb, a miniszterelnök által is támogatott B változat lassabb, de a gazdaság alsóbb szegmenseiben is érezhető fellendülést hozna. Középpontjában az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem és a foglalkoztatás bővítése áll. A koalíciós partner ellenben az eredeti, A variáció mellett teszi le a voksát: az SZDSZ a közlekedés- és vállalkozásfejlesztésre, illetve az üzleti modernizációra helyezné a fő hangsúlyt. Ez a terv inkább a multinacionális cégeket csábító beruházásokat részesítené előnyben, mondván: a nemzetközi cégek hozta gyors növekedés lassan, de biztosan leszivárog a gazdaság többi szegmensébe is. Így az A változatban több a látványos nagyberuházás, gyorsforgalmiút-építés és olyan vasútfejlesztés, amely az ország fő közlekedési hálózatát gyorssá, a nemzetközi fuvarokat zökkenőmentessé teszi. A B verzió ellenben a helyi kapcsolatokra, a falvak és a városok közötti fejlesztésre koncentrál, hiszen ez az, ami a mindennapi élet minőségét jobbá teszi, és segít a fejlődésben.

Baráth Etele, uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a B tervet tartja hatékonyabbnak - bár szerinte a két változat nem zárja ki egymást. Véleménye szerint az egészségügy, az oktatás és a szakképzés támogatásával lehet megteremteni Magyarországon azt a munkaerőbázist, amely elengedhetetlen a gazdaság növekedéséhez. A kis- és középvállalkozások fejlesztésével pedig a munkahelyek számának növekedése ösztönözhető. Fontosnak tartja, hogy a B terv részét képezi a póluskoncepció is: a gazdasági növekedést a nagyobb városokban kialakuló központok dinamizálnák. Ezek országszerte azok a városok lennének, amelyekben az infrastruktúra, a kutatás-fejlesztési bázis, a felsőoktatás, a kis- és középvállalkozási struktúra és a logisztikai rendszer is fejlett - illetve azzá tehető.

Kóka János gazdasági miniszter szerint nem A és B variációkról, hanem konkrét programokról kell tárgyalni és dönteni. A kormány a fenti két alternatíván kívül számtalan más utat is választhat: a lényeg a versenyképes és növekedésorientált gazdaság megvalósítása.

Az általunk megkérdezett szakértők a lassabb, de a gazdaság több pontján megvalósuló fejlődéssel, vagyis a B csomag támogatási rendszerével értenének egyet. Tamás Pál szociológus ugyan ebből a variációból is hiányolja az oktatás átfogó reformját célzó pontokat, mégis szerinte ez teremtené meg inkább a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit. Szerinte az alternatív terv elfogadása esetén az A változatba tartozó fejlesztések többségét a piacra lehetne bízni: azok amúgy is megvalósulnak.

Faragó László, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgató-helyettese szerint a valódi kérdés az, hogy a kormány hosszú vagy rövid távon várja-e az első eredményeket. Bár ő alapvetően egy harmadik, a gazdasági növekedés és a felzárkóztatást célzó intézkedések optimálisabb arányát megvalósító konstrukciót támogatna, ha dönteni kell, akkor már inkább a B terv megvalósulását látná szívesen.

A 2007-2013-as uniós források felosztása

* Gazdasági versenyképesség operatív program
** emberi erőforrások, és humán infrastruktúra fejlesztése