Áfaemelés: akadály nélkül, némi veszéllyel

Gyurcsány-csomag infláció áfa

Nincs különösebb akadálya annak, hogy a kormány akár a nyáron megemelje a 15 százalékos áfakulcsot 20 százalékra. Az intézkedés jó a költségvetésnek, és árt a jogbiztonságnak - vélik a szakértők.

Ha a kormány tervei szerint - a költségvetés és az államháztartás rendbetételének érdekében - a középső áfakulcsot 15 százalékról 20-ra emelik, drágulni fog az élelmiszer, a gáz- és vízellátás, a fogászati termékek, a gyógyászati segédeszközök, a személyszállítás és a temetkezés is. A változás - becslések szerint - 12-14 milliárd forint többletbevételt hoz a kormánynak havonta: attól függően javul a költségvetés helyzete tehát, hogy mikortól emelik az adót. Szeptember elsejei bevezetéssel számolva 50 milliárdos bevételre számíthat a kormány az idén.

Földes Balázs, a KPMG adómenedzsere szerint sem elméletileg, sem jogilag nincs akadálya annak, hogy év közben módosítsák az áfakulcsokat. Mint mondta, ez uniós korlátozásokba sem ütközik, így akár már nyár végétől, ősz elejétől számíthatunk a változásra. Az érvényben lévő szabályok szerint minden adóemelést 45 nappal az érvénybelépése előtt ki kell hirdetni: a másfél hónapos várakozási idő miatt legelőbb augusztus elsejével lehetne a nagyobb áfát bevezetni - ám ehhez is igencsak gyors parlamenti munkára volna szükség. Mivel módosítani kell az adótörvényt, az időpont leginkább a jogalkotás menetétől függ. A szakértő szerint az is kérdéses, hogy az áfakulcs növekedésére az ősz elején sor kerülhet-e. Földes Balázs szerint ugyan az adó emelését gyors költségvetési megszorításokkal, a kiadások fűnyírószerű lefaragásával el lehetne most kerülni. Ezeknek az intézkedéseknek azonban csak átmeneti, néhány hónapig tartó hatásuk van a költségvetési egyenlegre, ráadásul az ilyen nehézségek a gazdálkodókat gyakran legalább annyira kellemetlenül érintik, mint a tényleges adóemelés.

Oszkó Péter, a Deloitte adószakértője is úgy véli, technikailag semmi akadálya a nyár végi, ősz eleji változásoknak. Mint mondta, az áfaemelés a költségvetési hiány csökkentésének legegyszerűbb módja. Erre év közben bármikor sor kerülhet - hiszen az áfa nem éves bevallású adó. Hozzátette azonban: a jogbiztonság szempontjából nem túl szerencsés aránylag rövid időn belül le- majd felfelé módosítani az általános forgalmi adót. Mint ismert: a kormány az idén januárban csökkentette az áfa felső kulcsát 20 százalékra (25-ről). Ezt megelőzően 2004 januárjától növelte a középső kulcsot 12-ről 15 százalékra.

Átmeneti hatások

Átmenetileg befolyásolja csak az inflációt az áfa változása - ezek a tapasztalatai a legutóbbi idők áfamódosításainak. A kormány 2004-es áfaemelése azonnal beépült az árakba, és 1,2-1,3 százalékkal emelte meg az inflációt. Hatására növekedtek a költségvetés bevételei, ám - a korábbi előrejelzésekkel ellentétben - az intézkedés nem vezetett ágazatok csődjéhez. A meglehetősen magas keresetnövekedési ütem a hitelezés jelentős növekedésével párosulva emelte a lakossági fogyasztást, így az adó növelése nem járt a kereslet visszaesésével.

Az idén januári áfacsökkentés hatása is átmeneti az inflációra, ám jóval kisebb, mint a szakértők várták. Az öt százalékpontos adómérséklésnek 2-2,5 százalékkal kellett volna csökkentenie az áremelkedés átlagos ütemét. Az intézkedés azonban ennél - az elemzők és a kormány csalódására - jóval mérsékeltebben hatott: a gyártók és kereskedők ugyanis vélhetően valamennyit csak megtartottak maguknak az adócsökkentésből.

Az újabb áfaemelés a szakértők szerint az idei infláción már alig látszana meg (legfeljebb egy százalékpontot emelne), inkább a jövő évi drágulási ütemet növelné. Ám ez a hatás is átmeneti lenne, és az infláció ezt követően akár csökkenhetne is tovább. (V. I.)

Pincér gyakorol a frissen felújított New York-palotában. Átmeneti nehézségek

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.