- A Fideszben. Azt gondolom, az első fordulóban győztes nem volt, hanem az egyik fél egy kicsit, a másik pedig jobban vesztésre állt. A két forduló között azonban alapvetően megváltozott a helyzet. Mindegy miért, de Orbán Viktor lemondott a miniszterelnök-jelöltségről. Ezzel egyetlen ember maradt: Gyurcsány Ferenc, aki komolyan szóba jött mint miniszterelnök-jelölt.

- Orbán az első forduló után feladta?

- A fő kérdés akkorra már nem a választás eredménye lett, hanem az, hogy mit akar a Fidesz az MDF-fel. De a választónak nincs köze ehhez a történethez. Megértem, hogy valakivel össze kell fogni, de nem a pártok döntik el, hogy a választó kire szavaz. A politikával nem szakmaszerűen foglalkozó emberekhez csak az jutott el, hogy Orbán Viktor lemondott, befejezte.

- De hiszen Tölgyessy Péter szerint Orbán Viktor a magyar néplélek legjobb ismerője!

- Ha az is valaki, még nem biztos, hogy ennek megfelelően cselekszik. Orbán visszalépése manipuláció, a politikai menedzsment problémája volt. Egyik nap még arról beszélt, hogy mindenkit meg kell mozdítani, másnap már arról, hogy a jobboldalon belüli hatalmi viszonyok akadályozzák a győzelmet. Ráadásul összefogni nemcsak szervezetekkel, pártokkal, hanem a választókkal is lehet. És azt mi, választók többre is értékeljük.

- Egy olyan elvont jogi fogalommal, mint a köztársaság, amelyet Gyurcsány Ferenc igen gyakran használt, le lehetett győzni a "nemzet" szóban "utazó" Orbán Viktort, illetve a Fideszt?

- Mindkét kifejezés - elsősorban a "nemzet" - látszólag alkalmas arra, hogy szavazók millióit mozgassa meg. Valójában ez a hatásuk csak bizonyos helyzetekben érvényesül. A "polgár" szó annak idején, 1998-ban azért volt nyerő, mert nincs olyan élethelyzet, amelyben ne tudna irányt mutatni. Ez tette lehetővé, hogy a Fideszre szavazók száma az 1994-es 400 ezerről 1998-ban másfél millióra, 2002-ben kétmillió 300 ezerre emelkedett. Azóta a növekedés nem folytatódott.

- A Fidesz rengeteg témát "dobott piacra". Túl sokat?

- Az a nyerő cég, párt vagy márka, amely mindig egyetlen, jól megragadott dologról szól. Egyetlen dologra fókuszál. A "polgár" szó politikailag szűknek tűnik, de polgár mindenki lehet, aki csak akarja: bal- és jobboldali, vallásos és nem hívő egyaránt. Felmérés bizonyítja, hogy 2003-ban az emberek nyolcvan százaléka nyitott a hagyományos polgári értékek iránt. A Fidesz azonban eltávolodott a polgári gondolattól, és "emberekről" kezdett beszélni. Nemzeti, keresztény, polgári pártként határozta meg magát. A több jelző nem tágítja, hanem korlátozza a lehetséges szimpatizánsok számát. A polgár ereje abban volt, hogy mindannyiunk számára lehetővé tette: magunk határozzuk meg a magunk számára, mit értünk rajta. S azután csatlakozhattunk ahhoz, amihez a legszívesebben csatlakozunk: saját elképzelésünkhöz.

- Mit gondol, miért nehezebb kormányoldalról kampányt csinálni? Vagy igaz az a jobboldali közhely, hogy az MSZP válságot csinál, majd azt menedzseli?

- Az emberek azt díjazzák, hogy valaki valami "mást" akar tenni, mint ami eddig volt. Nem feltétlenül kell forradalmi újításra gondolni. Sokszor egy egyszerű változtatás is meglepően nagy hatású. "Mást" kínálni kormányoldalról jóval nehezebb. Gyurcsány Ferenc egyszemélyes kampánya éppen ezt a problémát igyekezett megoldani. Úgy érezhettük, hogy Gyurcsány az az ember, aki most leváltja az eddig kormányzó koalíciót.

- Eközben nem múlt el az Orbán-fóbia, amit gyakran maga a politikus is erősített.

- Ez régi dolog, nem új találmány. Fontosabbnak tartom, hogy az MSZP stratégái az utolsó pillanatban felismerték: a két nagy párt kampánya fokozatosan "egymáshoz simul", egyre kevésbé mutat világosan megkülönböztető jegyeket. Gyurcsány nagyon aktívan lépett fel, arra törekedve, hogy felépítse a különbséget. A "köztársaság" ötlete nem volt a legszerencsésebb irány, de arra mindenképpen alkalmas, hogy megkülönböztessen. Ez volt a fontos. És fontos volt még, hogy igyekezett blokkolni azt, amiben a Fidesz kétségkívül erősebb: komoly rizikót vállalva nagygyűlést hirdetett. A két gyűlés eltérő hangulata kézzelfoghatóvá tette a különbséget. A Gyurcsány-Orbán tévévitában pedig - mint tanácsadóitól tudjuk - az elhatározott stratégiától eltérve inkább a saját útját járta. Viselkedésének ebből fakadó természetessége tette győztessé a kimódolt stratégiát hűen követő Orbán Viktorral szemben. Míg a szocialisták miniszterelnök-jelöltje mindvégig az MSZP biztos szavazói elszántságának erősítésére törekedett, addig a Fidesz a bizonytalan szavazók szimpátiájáért küzdött. Olyannyira, hogy közben a biztos szavazóit is elbizonytalanította. Eddig azt hitték, a Fidesz jó úton jár. De mindjárt a kampány elején kiderült, hogy "Vannak hibák, amiket nem akarunk többször elkövetni". A bizonytalanságot csak fokozta a "Rosszabbul élünk, mint négy éve" szlogen. A Fidesz egykor tudta - s Orbán Viktor is sokszor elmondta -, hogy az életben győzni csak igenekkel lehet. A Fidesz nem teremtett kormányváltó hangulatot. Nem tette világossá, miért kell rá szavazni. És azt sem, miért fontos rá szavazni. A kampány pozitív szakaszában megjelenő "Jó választás, jobb élet" szlogen a választás fontossága helyett inkább az élet sivárságát hangsúlyozta - hibásan. Az első fordulóban kiderült, hogy a saját tábor ereje és lelkesedése sokkal fontosabb a bizonytalannak nevezett szavazók megnyerésénél, mert a bizonytalanokat éppen ők képesek magukkal ragadni. A Fidesznek azzal kellett szembesülnie, hogy sajátnak érzett szavazói otthon maradtak. A negatív kampány megfejelése egy, a lehetséges veszélyektől óvó második fordulóval aligha lehetett olyan eredményes, mint 2002-ben, amikor ugyanez egy pozitív, jövőbe mutató kommunikációt követett. Gyurcsány Ferencnek így nem maradt más dolga, mint - szándékoltan vagy sem - elmondani az 1998-as Fidesz-kampány legsikerültebb Orbán- beszédeit. Eközben a Fidesz a kormányzati ciklusában elért sikereit sem használta ki.

- Ezzel vitatkozom, mert a Nemzeti Színház s a párkányi híd felépítésével és sok minden mással dicsekedett a Fidesz az elmúlt négy évben. Miközben azt hangoztatták, hogy a baloldali kormányzás elmúlt négy évében "semmi sem épült".

- De mikor kezdett erről beszélni Orbán Viktor? Addigra a közhangulat már azzal volt fertőzött, hogy a Fidesz kormányzása alatt csupa negatív dolog történt. Az igazságot örökké ismételni kell, mert a tévedéseket is örökké ismétlik - mondta nagyon udvariasan Goethe.

- Olvastam, hogy ön szerint az MSZP az 1994-es Kohl-kampányt másolta. Mások szerint a külföldi tanácsadók hatására amerikai típusú kampány folyt, amit többek szerint nehéz egy az egyben átültetni a honi viszonyokra. Ez nem "tiszta Amerika".

- Másolta? Inkább használta. Azt pedig nem hinném, hogy a Fidesz mögött amerikai stratégiai tanácsadók hada állt volna. De nem is az amerikai kampánytechnikák hazai átültetéséről van szó, hanem arról a tudásról, amit stratégiai marketingnek nevezünk. Gyurcsány Ferenc például váratlan felszólalásban támadta Orbán Viktort a parlamentben. Ellenfelét többek között populistának nevezte, miközben úgy beszélt róla, mint az ellenzék vezéréről. A Fidesz a populizmus vádját visszautasította, s Gyurcsányt vádolta meg azzal. Az "ellenzék vezére" kifejezést viszont átvette még a Magyar Nemzet is. Nyilván nem vették észre, hogy a minősítés a rivális pozicionálására tett kísérlet.

- Mi lett volna ön szerint Orbán helyes válasza erre?

- Az ellenkezője. Vagyis vállalom, hogy populista vagyok, amennyiben ez a választók érdekeinek hatékony képviseletét jelenti. Tehát elfogadom, de rögtön át is értelmezem a vádat. Az "ellenzék vezére" kifejezést viszont vissza kell utasítani. "Ha tetszik önnek ez a titulus, használja bátran a következő négy évben." Az ellenzék vezérére vagy a miniszterelnökre szavazunk inkább, ha azt kérdik, ki legyen a kormányfő? Hát például ezt lehet megtanulni a stratégiai marketingből.

- Igazak-e azok az állítások, hogy a jobboldal ma válságban van, Orbán Viktor kiégett, már nincs mit mondania? A Fidesz-vezérkar mintha megöregedett volna.

- Nem tudom, ki mit érez a Fidesz-vezérkarban, de látnunk kell, hogy ez az első olyan választás, amikor a vesztes nem vágta magát hanyatt, hanem talpon maradt. Így hát most "élő adásban" láthatjuk, milyen folyamatok indulnak be a Fideszben. Eddig az ilyesmi a színfalak mögött zajlott.

- Milyen folyamatokra gondol?

- Vannak elképzeléseim erről, de ezt eldöntik majd ők maguk. Azt gondolom azonban, van itt nagyobb baj is. Úgy látom, hogy 2006-ban maga a politika, a rendszerváltoztatás nagy reménysége veszített. Mondhatnám azt is, hogy "a politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket". Ma Magyarországon nincs eufória, nincs felemelő hangulat, nem túláradóan boldogok az emberek. A győztesek nem oldották meg az ország problémáját. Az MSZP-ét oldották meg - egyelőre. Mint Churchill mondja: "a siker sohasem végleges".

- Ő aztán tudta.

- Az utóbbi tizenhat évben a politikai rendszeren kívül megváltoztak az értékeink, megváltozott az életünk. A gazdaság is gyökeresen átalakult. És ez itt a jó hír. Mert a politika másfél évtizede után van, ami átvegye a stafétabotot. Meggyőződésem, hogy most a civil kurázsi, a vállalkozó szellem ideje jött el.

- Játsszunk el azzal a gondolattal, hogy ön tanácsot adna Gyurcsány Ferencnek: milyen ütemben, milyen adagokban adja be a keserű pirulát az ország lakosságának, amikor a szigorító intézkedéseket meg kell hoznia. Mit javasolna neki?

- A stratégia nem egyperces műfaj. Első ránézésre azt gondolom, Gyurcsány Ferenc nem bújhat ki az alól: tudta, hogy milyen gazdasági helyzetben van az ország. Ha meg akarja őrizni a kampány véghajrájában szerzett hitelét, akkor most őszintén kell beszélnie. Számos baloldali sem érti, hogy eddig miért nem volt szó az ország súlyos pénzügyi helyzetéről.

- A mai miniszteraspiránsok közül kiben lát fantáziát? Kit tudna felépíteni, megcsinálni?

- Nem tudhatom, kik lesznek a miniszterek. De megcsinálni senkit nem lehet. A személyiség nem szabóműhelyben készül. A gyakorlat, a tapasztalat a legnagyobb tanítómester. A nagy politikusok, a nagy visszatérők, Churchill vagy De Gaulle sem voltak éppen tinédzserek. Annak sem látom akadályát, hogy Orbán Viktor hosszabb szünet után, mondjuk nyolc év múlva miniszterelnökként visszatérjen. Egy biztos: ehhez komoly változáson kell átesnie. A verklit lehet visszafelé forgatni. De a dallamot nem.

Wermer András: Most "élõ adásban" láthatjuk, milyen folyamatok indulnak be a Fideszben