Végtisztesség közpénzen, részletre
A tisztességes, méltó temetés - az anyagi helyzettől függetlenül - mindenkit megillető jog. Budapesten az első negyedévben kétszázhúsz köztemetés lebonyolításával bízták meg a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, tizenöt kerülettel szerződéses viszonyban álló Budapesti Temetkezési Intézetet. Székelyhidi Gáborné, az intézet munkatársa elmondta: nagyok az eltérések a főváros egyes részei között. A legtöbb köztemetést a VII., VIII., IX. és XII. kerület rendeli meg, míg akadnak olyan területek, ahol évente csak néhány esetben fordul elő, hogy a hivatal intézi a temetést. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy ahol több a kórház és a klinika, ott jóval nagyobb számban fordul elő haláleset, a jogszabály szerint pedig a temetésről - ha nincs rokon, hozzátartozó, aki a temetés költségeit vállalná - annak az önkormányzatnak kell gondoskodnia, ahol a halál bekövetkezik. A költségeket viszont - utólagos elszámolással - az elhunyt állandó lakóhelye szerinti önkormányzatnak kell állnia.
Az önkormányzatok nemcsak a rokonok vagy hozzátartozók nélküli elhunytak temetését intézik, hanem azokét is, akiknek a végtisztességéről családjuk anyagi okokból nem tud gondoskodni. Az esetek többségében a települések csak megelőlegezik a temetéssel járó kiadásokat: a hagyatéki eljárás során hitelezőként fellépve igyekeznek megtéríttetni a felmerült költségeket.
A falvakban elvétve fordul elő köztemetés: ennek oka a tradíciókban keresendő. A Békés megyei Lőkösházán egyetlen tavalyi esetet említenek. Az ország másik végében, a Győr-Moson-Sopron megyei, 5400 lelket számláló Győrújbaráton a jegyző - Komjáti János - két évtized alatt egyetlen helybélire emlékszik, akit a falu temetett el. A jegyző azt mondja: az idősebbek még életükben igyekeznek félretenni majdani temetésük árát, a haláleset miatt megszoruló családokat pedig szociális kölcsönnel segíti a falu.
Kölcsön felvételére másutt is van lehetőség. Miskolcon például van mód a köztemetés költségeinek 16 hónap alatti, részletekben történő rendezésére. Az önkormányzati temetéseket intéző Bátori Andrásné arról számol be: leggyakrabban hajléktalanok elbúcsúztatásáról kell gondoskodnia a városnak, ám arra is többször volt már példa, hogy a kórházban elhunyt csecsemők temetését a szülők nehéz anyagi helyzete miatt ugyancsak a település vállalta magára. Miskolcon 2003-ban 139, egy évvel később 153, tavaly 102 köztemetést tartottak. Bátori Andrásné szerint a számok változásában tendencia nem mutatható ki: leginkább az időjárás, a tél keménysége és a járványos betegségek előfordulása befolyásolja a köztemetések számának alakulását.
Szegeden évek óta száz körül alakul azoknak az elhunytaknak a száma, akiknek a város intézi a temetését - mondta Novkov Veszelinka, a szegedi polgármesteri hivatal szociális irodájának vezetője. Tatabányán tavaly 92 esetben történt köztemetés. Győrben viszont rendszerint évi húsz alatt marad a városi költségvetésből finanszírozott temetések száma - tudtuk meg Szabóné Vörös Ágnestől, a győri szociálpolitikai iroda helyettes vezetőjétől, aki elmondta: a polgármesteri hivatal által megrendelt búcsúztatásokon az esetek többségében a hamvasztásos temetést kérik.
Az önkormányzatok rendszerint mindenhol az országban az olcsóbb, hamvasztásos temetést rendelik meg. Ettől a gyakorlattól csak méltányosságból, a hozzátartozók kérésére vagy vallási okokból térnek el. A jogszabály szerint - a rendőrség állásfoglalása nyomán - akkor is a későbbi exhumálást lehetővé tévő hagyományos, koporsós temetést kell megrendelni, ha az elhunyt erőszakos úton halt meg vagy nem sikerült azonosítani. Amennyiben lehetséges, a felkutatható családtagokat minden esetben értesítik, hiszen a köztemetésen éppúgy részt vehetnek a hozzátartozók és az ismerősök, s - a család anyagi áldozatvállalásától függően - éppúgy hangozhat el egyházi vagy polgári búcsúztatás, mint más gyászszertartásokon.
