Juhász Ferenc hangsúlyozta, hogy nincs kormánydöntés a tubesi helyszínről. Annyi viszont már biztos: ha az új helyszín mellett dönt majd a kormány, akkor a zengői helyszínre tervezett NATO-pénzeket a Tubesre is elkölthetik - mondta.

A miniszter az MTI kérdésére arról is szólt, hogy június vége felé dőlhet majd el, hogy Magyarország részt vesz-e az afganisztáni újjáépítési feladatokban. A hollandoktól ugyan már át lehetne venni egy meghatározott feladatot, de a választási kampányban ilyen döntést nem akartak hozni, az ügyvezető kormány pedig ezt nem teheti meg.

Juhász Ferenc hangsúlyozta: a személyes véleménye az, hogy a NATO deklaráltan legfontosabb feladatából nem volna szabad kimaradni. Egy tartományi újjáépítési csoport működtetése 4-10 milliárd forintba is belekerülhet a terület nagyságától függően - közölte a szerepvállalás becsült költségét. Már több ország jelezte, hogy szívesen részt venne egy magyar vezetésű újjáépítési csoport munkájában - hangsúlyozta.

Az elmúlt négy évet értékelve a miniszter azt mondta, hogy a Magyar Honvédség komoly feladatok elvégzésére vállalkozó partner lett a NATO-ban.

A miniszter sikerként értékelte a sorkatonaság megszüntetését, az önkéntes-hivatásos hadseregre való áttérést. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a hadseregből való kiáramlás jóval kisebb az előzetesen vártnál.

Arról is szólt, hogy a költségvetési vita során volt olyan időszak, amikor beadta a lemondását, és az elmúlt négy év legnagyobb mélypontját az jelentette számára, hogy le kellett számolniuk azzal az illúzióval, hogy tartósan kiszámítható finanszírozás mellett tudjanak működn.

Szólt arról: elképzelhetőnek tartja, hogy más országokkal közösen vállaljuk légtérvédelmi feladatok elvégzését; ennek a rendszerbe álló Gripen vadászrepülőgépek, valamint a pápai repülőtér lehet az alapja.

A jövőbeli tervek között említette azt is, hogy a szaktárca részvénytársaságait holdingként működtessék tovább, valamint azt is, hogy egy közhasznú társaság működjön csak a jelenlegi három helyett.

(MTI)