Az államháztartás 2000. évi, a GDP-hez viszonyított 5,9 százalékos többletéből 2006-ra 1,9 százalékos deficit keletkezett, amely mintegy 8 százalékos csökkenést jelent 6 év leforgása alatt.

A hiány kompenzálásra a luxemburgi kormány drasztikus intézkedéseket vezet be, amelyek már 2006-ban éreztetni fogják hatásukat. A döntések értelmében a kiadások növekedésének ütemét visszafogják, azok alacsonyabbak lesznek a gazdasági növekedésnél. Ezzel egyidejűleg bizonyos adók emeléséről is döntöttek, hogy az államháztartás 2009-re ismét egyensúlyba kerüljön.

A jelenlegi 1 százalékról 1,4 százalékra nő a munkavállalók által fizetendő, magyarul szolidaritási biztosításnak nevezhető adónem. A munkanélküliségi alap finanszírozása érdekében növekednek - a néhány évvel ezelőtt két lépcsőben jelentősen csökkentett - személyi jövedelemadók. A növekedés aránya változó lesz, a legmagasabb kategóriában az adó 0,62 százalékpontos emeléssel eléri a 39,33 százalékot. Növekednek a vállalkozási adók is, így például a fővárosban 0,22 pontos növekedéssel elérik a 29,85 százalékot.

2007-től új "zöldadók" jelennek meg. A benzin ára literenként 2 centtel, a gázolajé 1,25 centtel lesz magasabb mindenkori áránál, az utóbbiéba 2008. január elsejétől újabb 1,25 cent épül be környezetvédelmi adóként. A gépjárműadók megállapításánál ezentúl nem a motor térfogatát veszik majd figyelembe, hanem azok szén-dioxid-kibocsátását. A jelenlegi adók így 2-5-szörösére emelkednek a következő esztendőtől. Szakemberek hozzáteszik azonban, hogy az új számok még így sem fogják megközelíteni a szomszédos országokban fizetendő, belgiumi és németországi terheket.

A program legnagyobb vesztesei között lesznek az infrastruktúrális beruházások, ezen belül is az útépítések, ahol az eredetileg előirányzott összeget 660 millió euróval kellett megkurtítani. Az állami szektorban dolgozó - és nem éppen alulfizetett - alkalmazottak (tanárok, köztisztviselők) a következő 2 évben bérstopra számíthatnak, és csökken az új munkahelyek létesítése is a szektorban. (A tanárok már ezt megelőzően munkabeszüntetést helyeztek kilátásba, miután eddig is csekély heti óraszámukat eggyel növelni kívánja a minisztérium. Egy gimnáziumi tanár havi körülbelül 4500 eurós fizetéssel kezdi karrierjét, amely nyugdíjba menetelére eléri a törvényben megállapított 8500 eurót.)

A versenyképesség javítása érdekében a következő négy esztendőben háromra csökkentik az úgynevezett indexálások számát. (Az indexálás azt jelenti, hogy a fogyasztói kosárban található cikkek árának 2.5 %-os növekedése esetén ugyanilyen mértékben emelkednek a fizetések, a nyugdíjak, a családi pótlékok és a munkanélküli segély is.) A miniszterelnök elismerte, hogy a rohamosan növekvő olajárak miatt az inflációs nyomás olyan erős volt, hogy az árak gyorsabban növekedtek a nagyhercegségben, mint a környező államokban. Ez pedig a versenyképesség csökkenéséhez vezet. Így a mindenki által augusztusra várt automatikus bérkiigazításra csak 2007 első hónapjában kerülhet sor.

A kormánypártok (a keresztényszocialista unió és a szocialisták), valamint a szakszervezetek egyaránt üdvözölték az egyensúly javítása érdekében hozott mérsékelt intézkedéseket. A legutóbbi választásokon a kormánykoalícióból a szocialisták "javára" kiszoruló demokrata párt és a munkaadók viszont állítják, hogy most lenne meg a lehetőség radikálisabb változások bevezetésére, amikor a gazdaság számára nagyobb mozgástér kínálkozik.

A kormány elismerte, hogy a versenyképesség és az állami alkalmazottak nyugdíjának kérdésében vannak még további tennivalók, de ezeket egy későbbi időpontban tekintik át.

Földes György
Luxemburg