Az Európai Unió Magyarországra és a többi, az emissziós kereskedelembe már bekapcsolódott országhoz hasonlóan hétfőn hozta nyilvánosságra az ETS három évig tartó kísérleti periódusának induló évi kibocsátási statisztikáit.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) az uniós rendszerben résztvevő 229 magyarországi létesítmény üzemeltetői számára 2005-re összesen 30,2 millió tonna szén-dioxid kibocsátására adott jogosultságot, azaz ennek megfelelő mennyiségű kvótát kaptak a cégek speciális számlájukra. Ehhez képest a rendszerbe tartozó cégek tavaly csupán 25,7 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki a légkörbe, azaz az állam 4,52 millió tonnának megfelelő kibocsátási egységgel "allokálta túl" a cégeket.

A rendszer lényege ugyanakkor az lenne, hogy az állam a kibocsátás kordában tartása, adott esetben csökkentése érdekében a reális kibocsátásnak megfelelő, illetve annál kevesebb kvótát adna ki. A 229 létesítmény közül 30-nál jelentkezett kvótahiány, összesen csupán 271 ezer kibocsátási egység mértékben. Ezek a cégek eldönthetik, hogy szükséges kvótájukat megvásárolják a piacról vagy várható pluszkibocsátásuknak környezetbarát fejlesztésekkel vagy esetleg termeléscsökkentéssel veszik elejét.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közlése szerint Magyarországnak a Kiotói Jegyzőkönyv közvetett hatásaként nincsen csökkentési kényszere az ETS-ben. Ezért az állam annyi kvótát kívánt eredetileg a cégek számára kiosztani, mint amennyire termelésük visszafogása nélkül feltétlen szükségük van. Az elmúlt évtizedben lezajlott gazdasági átalakulás miatt az ország különösebb intézkedések nélkül képes teljesíteni az üvegházhatású gázok visszafogását célzó Kiotói Jegyzőkönyvet, azaz 1990-hez képest 6 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid és további öt gázfajta kibocsátását 2012-ig.

A kvóták túlbecslése azért következhetett be, mert kibocsátási adatok korábban nem álltak a hatóságok rendelkezésére. A kormányzat ugyanis a rendszer beindulása előtt kénytelen volt az érintett cégek önbevallására hagyatkozni a kvóták kalkulációjakor, márpedig maguk a vállalatok jövőbeni kvótahiánytól tartva igyekeztek az állammal a lehető legmagasabb kvótamennyiséget elfogadtatni.

Túlbecslés nemcsak Magyarországon fordult elő. Hat tagállam "önszorgalomból" már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozta ugyancsak kvótatöbbletet mutató statisztikáit cégeik tavalyi kibocsátásairól, s a hétfőn adatot közlő országok zöme is valószínűleg hasonló cipőben jár. A túlbecslésnek a rendszer 2008-ig tartó kísérleti fázisából fakadóan nincsen túlzott jelentősége. Főként Magyarországon nincsen, hiszen a belföldi cégek kvótái csupán 1,4 százalékát teszik ki az Európában 12 ezer érintett cég között kiosztott 2.100 millió tonnának - tette hozzá.

A szén-dioxid árfolyama az Európai Klíma Tőzsdén a korábban nyilvánosságra hozott adatok hatására az elmúlt hetekben harmadára, 10 euró körüli árszintre zuhant. Szakértők a hétfői adatközlés hatására még várnak enyhe árfolyamcsökkenést. A tavalyi évi kibocsásátás-adatokat Lengyelország, Ciprus, Málta és Luxemburg nem közölte a hétfői határidőig, ugyanis ezeknek az országok még nem állították fel a kvótaforgalmat nyilvántartó informatikai rendszerüket.

(MTI)