A közösség polgárai - és harmadik országból származó családtagjaik - már három hónapnál hosszabb ideig is engedély nélkül tartózkodhatnak az Európai Gazdasági Térség, tehát az EU tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia területén. Egy uniós irányelv szerint elég, ha szándékukat a helyi hatóságnál bejelentik, és akkor alanyi jogon tartózkodási kártyát kapnak. Néhány országban ennél is liberálisabb a szabályozás: például Csehországban és Nagy-Britanniában a regisztráció sem kötelező.

A kép azonban korántsem ennyire rózsás, mert a tavaly kihirdetett közösségi norma átvételére megszabott május 1-jei határidőt a tagállamok negyede sem tartotta be, közöttük a magyar parlament is adós az erről szóló törvény elfogadásával. Az új irányelv ráadásul főként az unatkozó milliomosokat hozza igazán kedvező helyzetbe, hiszen a letelepedés - vagy a huzamosabb tartózkodás - feltételei csaknem változatlanok: a hatóságok továbbra is vizsgálhatják, hogy a külföldi rendelkezik-e a megélhetéséhez szükséges feltételekkel és betegbiztosítással. A tanuláshoz vagy a munkavállaláshoz pedig akkor is ki kell váltani a tartózkodási kártyát, ha azt az adott ország egyébként nem követeli meg.

A cél valójában nem a letelepedés teljes liberalizálása, inkább az adminisztráció egyszerűsítése, illetve a hatóságok mérlegelési jogkörének szűkítése - erősítette meg kérdésünkre Egyed Zoltán, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgató-helyettese. Az irányelv tételesen meghatározza például a bejelentkezéskor megkövetelhető dokumentumok körét: az útlevél mellett a munkavállalást vagy a tanulmányok folytatását, illetve a biztosítást igazoló papírokat kérhetnek. A jogszabály kizárja, hogy a megélhetés feltételéül konkrét összeget szabjanak meg, és a kérelmezőtől nem kérhetnek konkrét adatokat a bankszámláján lévő összegről. Ugyanakkor ma már a büntetett előéletű uniós polgártól sem tagadható meg automatikusan a letelepedés joga, hanem vizsgálni kell, hogy veszélyt jelent-e a közbiztonságra.

Az új szabályok a közösségen kívüli országokból származó családtagok számára kifejezetten kedvezőbbek, hiszen a nekik kiadott tartózkodási kártyával ők az EU tagállamaiban szabadon utazhatnak. A Magyarországon élő magyar állampolgár külföldi házastársára viszont ez nem igaz, mert nálunk egyelőre olyan tartózkodási engedélyt adnak ki, ami önmagában nem jogosít fel a határok átlépésére.

Törvény híján a bevándorlási hivatal belső intézkedésekkel igyekszik alkalmazkodni az uniós szabályozáshoz - mondta a főigazgató-helyettes. Az uniós polgárok esetében törekednek arra, hogy a tartózkodási engedélyt a kérelem benyújtásakor lehetőleg azonnal kiadják. A határőrségnél is intézkedtek, hogy a közösség tagállamai által már kibocsátott tartózkodási kártyát fogadják el akkor is, ha azzal nem uniós polgár kíván belépni. Egyed László kérdésünkre elmondta: az uniós polgárok magyarországi tartózkodásának szabályairól szóló új törvény - ha a parlament elfogadja - várhatóan 2007 januárjában léphet hatályba.