A helyzetre jellemző, hogy összetűzés tört ki az iraki hadsereg amerikaiak által kiképzett alakulatai között. Egy szunnita térségben járőröző kurd egység két sebesültjét a közeli, síiták lakta Balad kórházába vitte. A város határában azonban síita katonákba ütköztek, és lövöldözés tört ki. Egy síita katona és egy civil életét vesztette. Egy iraki síita tábornok szerint a két alakulat egyszerűen nem értette egymást: a kurdok nem tudtak arabul, és viszont. Az új iraki hadseregben sok a harcedzett kurd milicista. Az északi "pesmergáknak" azonban rossz hírük van a síita lakosság körében. A Chicago Tribune bagdadi riportja szerint az amerikai katonaság egyre inkább békefenntartó szerepre kényszerül. A támadások legtöbbször nem az elsöprő tűzerejű megszállók, hanem a síita rendőrök, illetve a szunnita lakosság ellen irányulnak. A rendőrség zömét a Muktada asz-Szadr hitszónokhoz húzó milíciák adják. A déli országrészből származó, vidéki síiták viszont idegenül érzik magukat, és félnek a vegyes etnikumú Bagdadban. A szunnita ellenállók nap mint nap támadják őket, mindenre lőnek, ami mozog, míg a szunnita lakosság az amerikaiaktól vár védelmet.

A Hartford Courant című lap azt állítja, hogy az amerikai hadsereg az emberhiány miatt mentális betegségekkel küzdő katonáit is visszaküldi Irakba. A stresszes állapotban lévőknek adott depresszióellenes gyógyszer az egyik megszólaló orvos szerint "vegyi úton aktivált időzített bombává" változtatja a katonákat. Kórházi kezelésre csak a parancsnok küldheti haza a mentálisan sérült katonákat, ám általában inkább gyógyszerezik őket - annak ellenére, hogy az ilyen esetekben gyakori az erőszakra, illetve az öngyilkosságra való hajlam, és a katonák értelemszerűen hozzáférnek fegyverekhez. Tavaly 22 amerikai katona lett öngyilkos Irakban.

Bagdad, buszmegálló