- Magyarország stabil ország, magas gazdasági növekedéssel. Az egy főre jutó külföldi tőkebefektetés terén még mindig az elsők között van Kelet-Európában - mondta lapunknak a kutató. - Más kérdés, hogy eközben a térség más országai is fontos reformokat léptettek életbe, vagyis erősebb lett a rivalizálás. A többiek felértékelődésének egyik oka, hogy Magyarország a reformokat korábban indította.

Az államháztartás magas hiánya valóban aggasztó, érdemes a hiány szerkezetét is vizsgálni: vajon konjunkturális okok vagy fogyasztás és túlzott bérkiáramlás áll-e mögötte? Magyarországon sajnos részben az utóbbi, ezért ezt mielőbb orvosolni kell. Ugyanakkor ami az euróbelépés határidejét illeti, Brusis szerint Magyarország semmiről sincs lemaradva. A kisebb országoknak (a balti államoknak) értelemszerűen egyszerűbb dolguk van az alkalmazkodással, és jobban profitálnak egy mielőbbi euró-csatlakozásból, mert valutáik erősebben függenek a nemzetközi pénzpiacoktól, mint egy-egy nagyobb országé. Magyarországnak viszont inkább Cseh- és Lengyelországhoz kell mérnie felkészültségét, utóbbinál egyébként reálkonvergencia tekintetében sokkal jobban áll. - Nem látok semmilyen drámai lemaradást, egyébként sem az euróhoz való csatlakozás időpontja, hanem annak előszobája, az ERM II-es árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozás az igazán fontos. A külföldi befektetőknek pedig teljesen mindegy, hogy az euró bevezetésére 2010-ben vagy néhány évvel később kerül sor.

Ennél fontosabb a trend, hogy a makrogazdasági mutatók közelítsenek a maastrichti kritériumokhoz - amelyek egyébként szintén nincsenek kőbe vésve. - Magam is ismerem például a Balassa-Samuelson-tételt, amely szerint a magasabb termelékenység-növekedés magasabb inflációt generál, tehát a fejlettebb országok számára kidolgozott maastrichti feltételek túlságosan merevek lehetnek a fejlődésben levő, gyorsan növekvő, felzárkózó gazdaságok számára. A maastrichti feltételek "rugalmasabb kezelése" a jövőben sem zárható ki (különösen, ha az a régi tagállamoknak is jól jön), de Brusis óv attól, hogy a kelet-európai kormányok ebben bízva halogassák házi feladatukat.