Minden lehetőség az asztalon van - ismételgeti Nagy Krisztina, Olli Rehn bővítési EU-biztos szóvivője az őt zsinórban hívó brüsszeli újságírók kérdésére. Az elmúlt hetekben az európai sajtó számos találgatással rukkolt elő azzal kapcsolatban, hogy jövő keddi jelentésében az Európai Bizottság (EB) vajon Bulgária és Románia januári EU-csatlakozását javasolja-e a tagállamoknak.

Végső szövegváltozat nincs, a tervezetet hétfőn a biztosi kabinetfőnökök, majd másnap az EB-kollégium vitatja meg, mielőtt Rehn beszámolna az Európai Parlament strasbourgi plénuma előtt. A kabinetfőnökök elé kerülő javaslat szerint Brüsszel indítványozza a jövő januári belépési dátumot, de addig is további biztosítékokat kér arra, hogy Szófia és Bukarest a kulcsterületeken folytatja a haladást. Az Európai Unió végső soron az uniós pénzek visszatartásával fenyegetőzik - ez kétségkívül érzékenyen érintené a leendő huszonhetek két legszegényebb tagját.

Az elmúlt hetekben különösen Bulgáriával kapcsolatban láttak napvilágot aggasztó hírek. Immár a bolgár kormány is tudatában van annak, hogy az ország lemaradt a versenyben Románia mögött - annak ellenére, hogy a tagállamok a románok esetében egyes területeken már minősített többséggel 2008-ra halaszthatnák a belépést, míg bolgár vonatkozásban ezt csak egyöntetű állásfoglalás esetén tehetik meg. A lemaradás fő oka a közélet legmagasabb szintjét érintő korrupció. Míg Bukarestben legalább Adrian Nastase volt szociáldemokrata kormányfőt beáldozták, addig Szófia - miközben az EU-nál esedezik, hogy "ne szégyenítsék meg" - egy-egy névtelen hivatalnokot tud csak felmutatni.

Nincs könnyű helyzetben az EU sem, amelynek - némi túlzással - az unió egészét gazdaságilag vagy politikailag kevéssé gyarapító két ország a legkevésbé érdekes. Sokkal inkább saját jövője a tét. Az Európai Bizottság ajánlása alapján a tagállamok elvileg dönthetnek úgy, hogy elhalasztják a döntést vagy akár a két ország bármelyikének csatlakozását (legfeljebb egy évvel.) Ez azonban politikailag kevéssé látszik kifizetődőnek. A halasztás bizonytalanságot szülne, különösen akkor, ha csak az egyik országot érintené. Brüsszel Romániában semmiképp sem akar előre hozott választásokat, az európai szocialista pártok és kormányok viszont értesüléseink szerint keményen lobbiznak Bulgária mellett.

Az EU - az európai alkotmányról tartott tavalyi népszavazások nyomán némi francia és holland ellenkezéssel - úgy akarja fenntartani a bővítés folyamatát, hogy azért a kétségkívül "ellazsált" házi feladatokat is számon kérhesse pár hónapon belül. Ezért is tűnik kézenfekvőnek a "zöld jelzés, de fékekkel" megoldás. Külön tényező a soros EU-elnökséget képviselő Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, aki (tévesen) arra számított, hogy brit kollégájának, Tony Blairnek decemberben nem sikerül tető alá hozniaa hétéves EU-keretköltségvetést. Hoppon maradva most valami mással szeretné emlékezetessé tenni Ausztria utolsó önálló fél évét az unió kormányrúdjánál. (A következő körben a tagállamok már osztoznak a hat hónapon.) Erre márpedig mi sem lenne alkalmasabb, mint ha a júniusi EU-csúcs kimondhatná: Bulgária és Románia 2007 januárjától az unió tagja lehet.

l Elfogadhatónak ítélte pénteki előszavazásán a finn parlament az EU-alkotmányt. A képviselők 104:24 arányban támogatták a dokumentumot a kétszáz fős törvényhozásban. A parlament ezután felkérte a kormányt, hogy terjessze be ismét az alapszerződést tényleges ratifikációra. Matti Vanhanen miniszterelnök elegendőnek ítélte a támogatottságot, és jelezte: az alapszerződést legkorábban június elején bocsáthatják újra szavazásra. Ezzel szinte biztos, hogy Finnország az unió tizenhatodik tagállamaként ratifikálja az alkotmányt. (MTI)

Bolgár fiatalok sárkányreptetésre készülnek, az ország csatlakozási szerzõdésének tavalyi aláírásakor. Mikor lesz a belépés?