Nem biztos, hogy a következő hét évben csak azért kell fejlesztenünk, hogy a multinacionális cégek jól érezzék magukat nálunk - némileg eltúlozva ez a kiindulópontja annak az alternatív uniós forrásfelhasználási javaslatnak, amelyről most is tárgyal a kormány. Magyarországnak körülbelül egy hónapon belül le kell adnia a tervét arról, hogy a következő hét évben (a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban) körülbelül mire kívánja felhasználni az EU-ból érkező minimum hatezermilliárd forintot. Ezen később változtatni nem teljesen lehetetlen, csak majdnem.

Az uniós támogatások felhasználásáról szóló alternatív javaslat információnk szerint a régihez képest 800 milliárd forintot csoportosítana át: a közlekedés és a vállalkozói támogatások az új tervben már nem kapnának olyan kiugró szerepet, mint a mostaniban. A jelenleg futó verzióban az uniós fejlesztések közel a felét kapná ez a két ágazat. A B változat ezt jelentősen csökkenti: a teljes keretnek csupán a harmadát ítélné ide. Az így megtakarított pénzt a környezet védelmére, az oktatás-képzés fejlesztésére és az egészségügyre "költenék el". A különbségek alapvető változásokat takarnak - a két program teljesen eltérő filozófia mentén épül fel: a kérdés az, hol kell lökni a gazdaságon, hogy gyorsabban menjen.

A jelenlegi terv felülről húzná a gazdaságot. A fejlesztések az alapvető közlekedési infrastruktúra javítását, a nemzetközi szállítási útvonalak korszerűsítését tűzik ki célul. Az elképzelés egyszerű: a multinacionális cégek oda mennek, ahol megfelelőek a szállítási lehetőségek. A kutatás-fejlesztés bázisait is azok a központok jelentenék, amelyeket - uniós támogatással - ezek a cégek maguknak hoznak létre. A mostani terv a nemzetközi tőke vonzására és a gyors fellendülésre épít, amely aztán - a beszállítói hálózatok révén - a gazdaság más szegmenseibe is beszivárog.

Az új verzió szerint azonban most inkább lent van szükség segítségre: a kis- és középvállalkozásokat kell helyzetbe hozni, az oktatás és az egészségügy színvonalának emelésével kell esélyt teremteni a foglalkoztatás és a versenyképesség növekedésére, és ezzel gyorsítani a gazdaságot. A kutatás-fejlesztés bázisait itt régiós csomópontok jelentenék, ezek hoznának létre - helyben is - húzóerőt. Ez a modell kicsit lassabb, de a gazdaság több szegmensében érezhető növekedéssel számol. A közlekedés fejlesztésében inkább a helyi kapcsolatok korszerűsítésére koncentrál, hogy gyorsabban lehessen eljutni a kistelepülésekről a közeli városokba. Kisebb beruházások (környezetvédelmi fejlesztések) támogatásával segíti a helyi vállalkozásokat - a nagy fejlesztési terveknek ugyanis nem ők a nyertesei.

Az új és a régi változat között az is alapvető különbség, hogy a gazdasági tárca megaberuházásaira így nem kerülne sor. Azonban az elmaradó átadásokért cserébe a kormány olyan tervet kapna, amely az alapvető reformok forrását is megteremti: a tervezett változásokhoz szükséges egészségügyi, oktatási fejlesztésekre másként aligha jutna pénz.

Nem ismert, a kormány melyik változat mellett áll ki - anynyit tudni csupán, hogy az uniós fejlesztési tervnek illeszkednie kell a választási kampányban közölt Új Magyarország-programhoz. A szocialisták fejlesztési programjai - a megyénként megígért új utak, iskolák és központok - éppúgy illeszkednek mindkét verzióhoz, ahogyan egyikhez sem. Az unió ugyanis nem igazán kíváncsi a konkrét tervekre (kivételt a nagyberuházások jelentenek). Sőt: néhol a túl konkrét MSZP-program még zavart is okozhat. Az uniós forrásokra ugyanis pályázni kell. Ezt pedig meglehetősen komolytalanná teszi, ha akkor tudjuk, milyen projekt lesz a nyertes, amikor még azt a keretösszeget se határozták meg, amire pályázni lehetne.

A 2007-2013-as uniós források felosztása

* Gazdasági versenyképesség operatív program
** emberi erőforrások, és humán infrastruktúra fejlesztése

Budapesti fejlesztés uniós támogatásból