Két kontinens egymást méregeti
Vasárnapig 33 latin-amerikai ország kormányfője és a 25 EU-tagállam, valamint két csatlakozásra váró ország politikai vezetője próbál Bécsben lendületet adni az együttműködésnek, felgyorsítva a szabad kereskedelmi megállapodások nehézkes alakulását. Bécsi megfigyelők jogosnak tartják a pesszimizmust, amely a stratégiai partnerség 1999-es kialakítását követő eufóriát felváltotta.
A kölcsönös fogadkozások és elhatározások ellenére kevés a remény az akadályok leküzdésére. Európa nem sokat tehet a térségben egyre terjedő gazdasági nacionalizmussal szemben, amely a külföldi befektetőket elriasztja. Legutóbb Evo Morales bolíviai elnök rendelte el a gázlelőhelyek nacionalizálását, az intézkedés például a spanyol Repsol vállalatot érinti.
Egyenlőtlen a két régió kapcsolata. Az Európai Unió egészében véve Latin-Amerika második legjelentősebb kereskedelmi partnere (az Egyesült Államok után). A legfontosabb országokat (Argentína, Brazília, Peru, Uruguay) tömörítő Mercosur listáján az első - miközben ez utóbbi mindössze három százalékkal részesül az EU külkereskedelméből. Kiegyensúlyozatlan az árucsere szerkezete is: Európa gépeket szállít, és agrárterméket importál. Utóbbiakat persze csak módjával, hiszen saját terményeit védi.
Míg az EU lépten-nyomon a latin-amerikai integrációt támogatja (szavakban), szabad kereskedelmi megállapodást eddig csak olyan országokkal kötött, amelyek éppen ennek az integrációnak a peremén vannak - Mexikóval és Chilével. Nem mindenkinek fáj, hogy az együttműködés nehezen alakul. Kétszáz európai és latin-amerikai nem kormányzati szerv tart a csúcstalálkozóval egyidejűleg alternatív tanácskozást. A téma ugyanaz, de a megközelítés más: ők a szabad kereskedelmi megállapodásokat Latin-Amerika évszázados kizsákmányolása folytatásának tekintik.