Szerves javak a kukában
A magyar kukákba kerülő szemét 35-40 százaléka hasznosítható szerves hulladék - városokban főleg ételmaradék, vidéken inkább "biomassza" -, ezzel Magyarország európai csúcstartó. Míg például Svájcban "zöld javaknak" hívják a szerves hulladékot, nálunk ugyanez egyszerűen szemét, hazánkban ugyanis se hagyománya, se kialakult gyakorlata nincs a szerves anyagok különgyűjtésének és hasznosításának.
A hulladékgazdálkodási törvény, illetve egy minden tagállamra érvényes uniós irányelv szerint a lerakóra kerülő szerves hányadot a kiindulási alapnak számító 1995-ös mennyiséghez képest 2004 júliusáig 25, 2007-ig 50, 2014-ig pedig 65 százalékkal kell csökkenteni. Hatalmas hulladéktömegről van szó: a 4,5 millió tonna települési szilárd hulladéknak nagyjából a harmada, 1,5 millió tonna ma is szerves eredetű.
A megvalósítás eddig meglehetősen vontatottan halad, a 2004-es cél is csak nagy jóindulattal tekinthető teljesítettnek. A zöldhulladék különgyűjtése ugyanakkor egyre több helyen működik az országban (pozitív példa Pécs, Szeged, Győr, Mohács és Gárdony is), és kiépülőben van egy komoly komposzttelep-kapacitás (olyannyira, hogy a meglévő telepeket a jelenlegi gyűjtőrendszerek egyelőre nem is tudják ellátni). Az is segítette a teljesítést - legalább is "papíron" -, hogy az 1995-ben kimutatott 50 százalék feletti szerveshulladék-hányadba nagyvonalúan a papírt is beleszámították, márpedig a papírszemét a szelektív gyűjtés következtében ma már jórészt elkerüli a lerakókat.
A 2007-es cél, vagyis az újabb 25 százaléknyi szerveshulladék-csökkentés viszont aligha oldható meg a begyűjtés és a hasznosítás érdemi átalakítása nélkül. Az állam egyelőre a legdrágább módszert preferálja: 2008-ig a 10000 főnél nagyobb településeken (a lakosság 60 százaléka számára) kiépítik az üzemi méretű komposztálótelepeket, bízva abban, hogy a feldolgozókapacitás odavonzza majd a "nyersanyagot". A nagyüzemi komposztálás azonban korántsem tökéletes, a szeméttelepi komposzt gyenge minősége miatt nehezen használható (a budapestit például szeméttelepek rekultivációjára használják).
A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) évek óta javasolja, hogy a zöldszemét különgyűjtését építsék be a létező szelektív rendszerekbe, egyelőre eredmény nélkül. A másik, vélhetően még hatékonyabb módszer a házi komposztálás lenne, ezt azonban sem az állam, sem a hulladékkezelést végző helyi önkormányzat nem szokta ösztönözni.
Néhány zöldszervezet - a Humusz, a Kötháló, a SZIKE és az Ökofórum Alapítvány - májusban országos kampányt indít a kiskerti komposztálás népszerűsítésére, az előnyök és a módszerek bemutatására (információ a komposztalj.hu internetcímen). Az akciót az indokolja, hogy a zöldszemét nagyobbik fele az otthoni komposztálást elvileg lehetővé tevő kertes övezetekben termelődik - azt azonban a szervezők is elismerik, hogy a tudatformálás önmagában kevés: az öntevékeny szerveshulladék-hasznosításnak a mennyiségarányos szemétdíj bevezetése adhatna valódi ösztönzést.
