Munkácsy kínai csempészáruból
Kedd hajnalban szlovák és magyar pénzügyőrök, vámnyomozók, rendőrök és ügyészek a két ország területén összesen harminc helyszínen tartottak házkutatásokat az Európai Unió 2004-es bővítése óta az eddigi legnagyobb nemzetközi akcióban. A VPOP tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint két kínai és tizenkét magyar "vállalkozó" az uniós vámszabályokat és a kínai árukra vonatkozó kvótaelőírásokat kijátszva, 2005. január elseje óta több milliárd forintnyi távol-keleti (döntően kínai) eredetű textilárut, cipőt és bizsut csempészett a közösség területére. Ennek jelentős részét Magyarországon, Szlovákiában és Ausztriában értékesítették.
Bencze József vezérőrnagy, a VPOP rendészeti főigazgatójának közlése szerint hat-nyolc "közvetítő" kínai kereskedők megbízottaiként végezte a távol-keleti áruk vámkezelését. Ehhez több ország hamis származási okmányait, a valódival szinte azonos számláit és egyéb, az áruk vámkezeléséhez, a vámérték megállapításához szükséges dokumentumait használták fel, melyeket az egyik szervező érdekeltségébe tartozó legális, Pest megyei nyomdában állítottak elő. (Hamis származási iratok bemutatására azért volt szükség, mert az Európai Unió csak meghatározott mennyiségű kínai árut enged be a piacaira, ezért hamis iratokkal a csempészek szudáni, nepáli és gambiai eredetűként állították be a vámosok előtt az árujukat.)
A vámkezeléskor azonnal közölték, hogy az árut nem a vámkezelés helye szerint illetékes országban kívánják forgalomba hozni, ezért az importáfát - ami a nemzeti bevételek sorába tartozik - nem kellett helyben megfizetniük. Rendszerint olyan nagyvállalatokat jelöltek meg az áru címzettjeiként, melyek nagy forgalmat bonyolítottak, így a kínai áruk után fizetendő importáfa befizetése vagy be nem fizetése csak alaposabb adóellenőrzéssel derül ki. E cégek egyike sem tudott azonban arról, hogy kétkonténernyi kínai papucsot, több ezer pólót rendelt a Távol-Keletről.
A vám- és fuvarokmányokon feltüntetett címekre az áru természetesen soha nem érkezett meg. Jelentős részét Magyarországon - a kínai piacokon és üzletekben - hozták forgalomba, kisebb részét Szlovákiában és Ausztriában. A közvetítők cégei (ezek egyike sem folytatott érdemi gazdasági tevékenységet 2005 januárja előtt, ebből gondolják a vámosok, hogy akkor kezdődhetett a szervezett csempészet) a többmilliárdos forgalom ellenére alig fizettek adót.
A 14 gyanúsított között négy volt pénzügyőr van, feltehetőleg ők oktatták ki a kínaiakat, hogyan bonyolítsák a vámügyintézést, hogy a hamis papírokkal ne bukjanak le. Bencze tábornok ugyanakkor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy a ma is aktív pénzügyőrök között voltak-e segítői a szervezetnek. - Az ilyen jellegű információkat megosztottuk a védelmi szolgálattal és az ügyészséggel. Amennyiben aktív vámosok is segítették a csempészeket, előbb-utóbb kiderül, s mi nem fogjuk elhallgatni - mondta Bencze.
A csempészek között van ismertnek mondott ember is, S. Szabolcs futballbíró, akinél állítólag közel kétszázmillió forint értékű festményt foglaltak le a pénzügyőrök a keddi akcióban. Kanta Tünde ezredes, a VPOP bűnügyi igazgatója szerint összesen közel kétmilliárd forint értékű festményt foglalt le a vámőrség. Munkácsy, Rippl-Rónai, Székely Bertalan alkotásait, az elmúlt hónapok magyarországi aukcióin rekordáron elkelt alkotások közül többet is. További közel egymilliárd forintnyi ingatlant és félmilliárd forint készpénzt.
A vámőrség reményei szerint a keddi akció az elkövetkező hetekben éreztetni fogja a hatását a kínai piacokon. Nemcsak azért, mert több milliárd forintnyi árut vontak ki egy csapásra a forgalomból, hanem mert lefoglaltak több száz hamis okmányt, amelyekkel a már úton lévő konténereket vámkezeltették volna. Bencze tábornok szerint az akció eredményeképpen máris érzékelhetően csökkent a Távol-Keletről indított konténereket szállító, Magyarországra tartó kamionok száma a határátkelőhelyeken.