Tavaly rekordot döntött a múzeumok látogatottsága: 11 577 800 ember lépte át a közgyűjtemények küszöbét, másfél millióval több, mint 1998-ban. Ez különösen azért számít nagy győzelemnek, mert a rendszerváltás utáni többi esztendőben a látogatottsági adatok mindig alulról ostromolták a tízmilliót. A Magyarországnyinál jóval több ember 634 intézményt keresett fel; az aránytalanságokat viszont jól jelzi, hogy közülük 82 Budapesten, 53 pedig Pest megyében található. A látogatók jelentős hányada is a fővárosban művelődött: a belépők több mint egyharmadát, 4 373 237-et itt váltották meg.

A rekorderek listája ugyancsak rendkívül érdekes képet mutat. A "százezresek klubjába" 31 múzeum került be, míg 18-an vannak azok, amelyeket a statisztika szerint 200-nál kevesebben kerestek föl. Az utóbbiak természetesen elsősorban tájházak, kisgyűjtemények, korlátozott nyitva tartású intézmények. Bájos például a somogytúri Kunffy Lajos Emlékmúzeum kimutatása, mely szerint 2005-ben összesen 27-en tekintették meg a gyűjteményt: közülük kilencen teljes árú jegyet vettek, hatan kedvezménnyel, tizenketten ingyen keresték föl a kiállítást.

A legtöbb látogatót viszont az ország turisztikai középpontjában álló budavári Mátyás-templom egyházművészeti gyűjteménye fogadta tavaly, szám szerint 637 988-at. (A statisztika szerint ők az ingyenes látogatók számát gyarapították. Ami igaz is, hiszen a jegyet a templomba való belépéskor kell megvenni, a múzeum megtekintéséért már nem kérnek külön pénzt.) Második helyezett lett a nagy sikerű Munkácsy-kiállítást felmutató Magyar Nemzeti Galéria 522 590 látogatóval, harmadik pedig az 502 448 érdeklődőt elkönyvelő Közlekedési Múzeum. Az örök dobogós egri Dobó István Vármúzeum tavaly negyedikként végzett, 417 220 látogatóval.

További tíz intézmény fogadott kétszázezernél több embert a falai között. Ezen a listán szerepel a Szépművészeti Múzeum (373 ezer), a Millenáris Kiállítócsarnok/Jövő Háza (356 ezer), a Budapesti Történeti Múzeum (204 ezer) és az új kiállítótereit szívós munkával "bejárató" Természettudományi Múzeum (203 ezer látogató). A vidéki gyűjtemények között rekorder lett a pécsi Janus Pannonius Múzeum (271 ezer), a szilvásváradi erdészeti gyűjtemény (239 ezer), a tihanyi bencés apátság (230 ezer), a siklósi Vármúzeum (229 ezer), az ópusztaszeri emlékpark (219 ezer) és a keszthelyi Helikon kastélymúzeum (215 ezer látogató).

Különösen tanulságosak azok az adatok, amelyek a látogatók megoszlását mutatják. A 11,5 millió érdeklődőből 6,5 millióan ingyen, 2,5 millióan kedvezménnyel keresték föl a múzeumokat, s csak 2,4 millióan vettek teljes árú jegyet. Ez akkor is elgondolkodtató, ha tudjuk, hogy a legtöbb kisgyűjtemény inkább "nem fárad" belépőjegy árusításával és a vele járó könyveléssel. Óhatatlanul sok ingyenes látogatót fogadnak azok a közgyűjtemények, amelyeket erre a Medgyessy-féle Európa-terv kötelez: ezek az országos múzeumok nem kérhetnek pénzt az állandó tárlatokért, be kell érniük a fenntartó minisztériumtól kapott, az ingyenes látogatók kimutatott számával arányos kompenzációval.

A kimutatások szerint a Hadtörténeti Múzeumban senki sem fizetett (103 ezer látogató), míg a Nemzeti Múzeumban megfordulók túlnyomó többsége (157 ezerből 133 ezer) ingyen lépett be. Így volt ez a rekorder Közlekedési Múzeum esetében is, amely az előző évinél százezerrel több látogatója zömét belépődíj nélkül fogadta (502 ezerből 456 ezret). Nem járt jobban a Művészetek Palotájába költöztetett Ludwig Múzeum sem: tavaly is csak 52 ezren keresték föl, 40 ezren ingyen. Egy-egy sikeres időszaki kiállítás azonban a bevételekre is jótékonyan hathatott. A Nemzeti Galériát vagy a Szépművészeti Múzeumot fölkeresők fele váltott csak ingyenes belépőt - minden bizonnyal a nagy tárlatoknak köszönhetően.

A Szépmûvészeti látogatóinak fele 2005-ben is fizetett