Több, nem makulátlan emberjogi gyakorlatot folytató országnak sikerült bekerülnie az ENSZ új, megreformált testületébe. A június közepén Genfben összeülő Emberi Jogi Tanács tagja lesz többek között Kína, Oroszország, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Nigéria, Kuba vagy Azerbajdzsán, míg régiónkból hiába pályázott Szlovénia és Magyarország.

A Human Rights Watch nevű nemzetközi jogvédő szervezet igazgatója, Kenneth Roth szerint örvendetes, hogy a szavazáson vesztettek olyan országok, mint Irán vagy Venezuela. Az eddigi emberi jogi bizottságban súlyos és tömeges viszszaélések maradtak következmények nélkül, mert elkövetőik tagságukat kihasználva megakadályozták a testületet a cselekvésben.

Magyarország tizenhárom más régiós állammal együtt pályázott a hat hely egyikére. Az első körben Oroszország (137 voks), Lengyelország (108) és Csehország (105) vette az akadályt. Magyarország 79 szavazattal jutott a második körbe, ahonnan Azerbajdzsán és Ukrajna került be a testületbe, mi 48 szavazatot kaptunk. A harmadik fordulóban már csak Románia és Szlovénia között kellett dönteni, a megméretést Románia nyerte 98:80-ra.

- Ha meg nem is lepődtünk az eredmény láttán, szomorúak vagyunk - nyilatkozta lapunknak Bródi Gábor magyar ENSZ-nagykövet. A diplomata szerint az általános trendek Magyarország ellen dolgoztak, és ezeket a kétoldalú és regionális kapcsolatrendszer segítségével sem sikerült kiegyensúlyozni. - Sokat dolgoztunk a jelölés sikerén. Az a tanulság, hogy további szisztematikus kapcsolatépítésre van szükség, ha támogatást akarunk szerezni a közgyűlési szavazásoknál - mondta Bródi Gábor.

A Közgyűlésben nagy többségben vannak a fejlődő országok, amelyek az ENSZ-reformja ügyében gyanakvással figyelik a Nyugat próbálkozásait. Az USA eredetileg azt javasolta, hogy csak az emberi jogok érvényesítése terén egyértelműen pozitív eredményt felmutatni tudó országok lehessenek a Tanács tagjai, ám ezzel a maximalista álláspontjával kisebbségben maradt. A keddi szavazás során az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok az Európai Unió tagjaival szemben előnyben részesítették az általuk az emberi jogok tekintetében "kompromisszumkészebbnek" ítélt kelet-európai államokat. Románia például különösen az afrikai és a frankofón országok támogatását élvezte.

Az eredményt azt mutatja, hogy hazánk jelenleg nem rendelkezik eléggé kiterjedt és a szavazások során kiaknázható kétoldalú kapcsolatrendszerrel Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Legközelebb egy év múlva pályázhatunk a tagságra, ám esélyeinket csökkenti, hogy a most bekerültek közül éppen az EU-tag csehek és a lengyelek mandátuma jár le, ők viszont ismételhetnek.