Egy épp a szabadságvesztését töltő érettségiző viszont két óra késéssel - kísérettel és biztonsági intézkedések mellett - érkezett meg abba a gimnáziumba, ahol írásbelizett. Ő két óra hosszabbítást kapott a feladatlap kitöltésére.

Tegnap 99077 diák írta meg a tavaly óta történelemből is kötelező írásbeli érettségit: 87156-an középszinten, 11 851-en emelt szinten vizsgáztak. Középszinten 180 perc állt a tanulók rendelkezésére. Az első feladatban források, grafikonok, táblázatok és térképek alapján kellett 12 kérdésre válaszolniuk. A második részben nyolc téma közül kellett hármat kiválasztani, majd két rövid és egy hosszabb fogalmazást írni róluk. A témák között szerepelt egyebek mellett a középkori egyház szerepe, Károly Róbert gazdaságpolitikája, II. József uralkodása, illetve az 1956-os forradalmat követő megtorlás.

Emelt szinten az első, 12 kérdést tartalmazó feladatsort 90 perc alatt kellett megoldani a diákoknak a mellékelt források, térképek és grafikonok alapján. A második, 150 perces időben tíz témából kellett négyet kidolgozniuk: kettőt röviden, kettőt hosszabban. A témák között szerepelt a középkori egyházi élet, az Oszmán Birodalom, a gyarmati rendszer felbomlása, a XVI. századi Magyarország gazdasága, a tömegkultúra új jelenségei a századforduló Magyarországán, illetve a kommunista diktatúra.

Kopcsik István, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint a tavalyinál kiegyensúlyozottabb feladatsorból álló középszintű vizsgát a diákok könnyűnek találták. Szerinte a források jó választások voltak. Az 1956-os kérdéshez adott forrásszövegeknél azonban nem volt szerencsés, hogy az egyik visszaemlékezőt név nélkül idézték, a másikat névvel.