Noel Godin ránézésre normális belga. Kedvenc étele a sült krumpli, itala pedig egy apátsági trappista sör, az Oud Zottegem. Szeret is kicsikét "bezottegemezni". Minden adottsága megvan tehát ahhoz, hogy 61 évesen végre belesimuljon a brüsszeli kispolgári tájba.

Ám a mosolygós szenior majd' négy évtizede hazája egyik legkülönösebb jelensége. Ez persze nem meglepő egy olyan személy esetében, akinek névjegyén az áll: a Cukrászati-Anarchista Internacionálé (Cukrintern) 67. szekciójának szóvivője. Ezt magyarul úgy fogalmazhatjuk meg: tortadobáló. De ez így helytelen lenne. - A tortát véletlenül sem dobjuk! Függőleges helyzetben nyomjuk a célszemély képébe. A sportokban mindig borzasztó gyenge voltam - mondja a polgárpukkasztási szakelőadó, aki egyébként Germaine nagymama krémtortájának szupertitkosként kezelt, ám az interneten is fellelhető receptjére esküszik.

A helyes technika ismert, már csak a célszemélyt kell kiválasztani. Mint annyi minden, a Cukrintern is 1968 tavaszára vezethető vissza. Godin szülővárosa, Liege egyetemén tanított Marcel De Corte nevű professzor, aki Salazar portugál diktátor alkotmányának összeállításában működött közre. Ez annyira felingerelte az akkor huszonhárom éves diákot, hogy megtortázta az illetőt, s ezzel kezdetét vette saját, páratlan karrierje is.

Nem kell sok ahhoz, hogy valaki a célkeresztbe kerüljön. Elég, ha "magát túlságosan komolyan vevő híresség", azaz lényegében bármely celeb alkalmas alany. Egy ismert francia filozófus, a mások szerint is kiállhatatlan Bernard Henri-Lévy most márciusban hetedszer ismerhette meg a korántsem tiszta és száraz érzést; az alkalmat a párizsi könyvszalon szolgáltatta. Cannes-ban már jobban figyelnek: Noel Godint és alkalmi tortásait előre elkerítik a filmesektől.

A profi tortás természetesen médiatudatos - ez lassan minden foglalkozásnál elengedhetetlen követelmény. A legtöbb híresség általában sötét ruhát vesz fel, tehát - csakúgy, mint a Stan és Pan filmekben - az egyszerű fehér torta az ideális megoldás. Az immár több tucat akció - és, mint Godin elmondja, a 95 százalékos siker - közül a világhírnevet egy 1988-as támadás hozza meg, amikor Bill Gates-t, a Microsoft alapítóját "kínálta meg" édességgel. Kedvezően segítette elő a Cukrintern médiaszerepléseit az a 2002-es per is, amelyben Jean-Pierre Chevenement francia politikus, volt miniszter idézte Godint a bíróság elé. Még inkább a 800 eurós (211 ezer Ft) pénzbüntetés, amelyet "előre kitervelt erőszak" miatt rónak ki rá.

Hiába, a tortázás nem jelent biztos megélhetést; mondhatni, inkább viszi, mint hozza a pénzt. Szerencsére az alexandrinusokban írt rigmusokkal rohamozó Cukrintern-szóvivő mellékfoglalkozásban tudja biztosítani a megélhetését. Több könyv, három saját rendezésű film, s öt moziszerep fűződik a nevéhez. Igaz, színészi pályája kicsit későn indul: már majdnem ötvenéves, amikor Jan Bucquoy beveszi véresen komoly komédiája, A belgák szexuális élete szereplőgárdájába. De tavaly sem feledkezik meg róla, amikor a Karácsonyi vakációba hívja meg, ahol Godin vén kecskeként nyalja meg a sót, fiatal lányok rajongóját alakítva.

Jaj, neeeeeee! - mondja Noel Godin arra a kérdésre, szereti-e a tortát. Ezt nyilván mindenki megkérdezi.

Noel Godin cukrászati-anarchista pályafutását, azaz "tortát-függõlegesen-arcba-nyomó" pályafutását egyetemistaként kezdte - az elsõ célpont egy professzor volt