Tőzsdén is göröngyös lehet a sztrádaépítés

A tőzsdét is bevonja az autópálya-finanszírozási trükkbe a kormány - erősítette meg lapunk információját a gazdasági miniszter. Az új tervről a kormány tegnap döntött, ám arra nincs garancia, hogy be is válik.

Ha lesz változás, akkor azt tőlem, és nem egy újságcikkből fogják megtudni - jelentette ki éppen egy hete a Népszabadság a sztrádafinanszírozás gondjairól szóló cikkére reagálva Kóka János. A gazdasági miniszternek némileg újra kellett gondolnia álláspontját. Kedd délután megerősítette lapunk reggeli számában közölt értesülését: az autópálya-beruházások lebonyolításával megbízott Állami Autópálya Kezelőt (ÁAK) tőzsdére viszik. Ezzel vennék elejét annak, hogy az EU statisztikai hivatala, az Eurostat államinak minősítse a céget, és megtorpedózza a sztrádaépítések költségvetésen kívüli elszámolását.

A kormány a bejelentés szerint véletlenül éppen tegnap döntött az új autópálya-finanszírozási rendszerről. E szerint az ÁAK - az eredeti terveknek megfelelően - kötvénykibocsátással, illetve hitelfelvétellel finanszírozza a gyorsforgalmiút-építési programot. Azt a korábbi kételyt pedig, hogy az unió nem fogadja majd el a céget költségvetésen kívüli intézménynek, a tőzsdei bevezetéssel söprik le az asztalról. A cég kisebbségi részvénycsomagját tőkeemeléses privatizációval, nyilvános kibocsátás útján értékesítenék. Az elképzelés szerint ezzel mintegy 30 milliárd forintot vonnának be. Arra azonban nincs végleges válasz, hogy ezzel a magánbefektetők pontosan mekkora részesedést szerezhetnek majd a társaságban. Ez utóbbi függ a kibocsátási árfolyamtól (a cég értékétől), ám várhatóan 20-40 százalékos részesedést ad el az állam.

Heteken belül aláírják azt a szerződést, amellyel az ÁAK végleg megkapja az autópálya-üzemeltetést. Januárban az ÁAK megszerezte az államtól az építés feladatát, kész volt az előzetes megállapodás mindenről, áprilisban a végleges szöveg. A most megkötendő szerződés szól az ÁAK-nak fizetendő díjakról, így ez az alapja az egész autópálya-kiszervezésnek: ezzel az ÁAK üzemeltetési jogot is kap 75 évre, és biztos bevételt, amely a fedezetét jelentheti a szervezet minden tőkebevonásának - a hitelfelvételeknek, a kötvénykibocsátásnak, de még a részvényesek meggyőzésének is.

A probléma eddig az volt, hogy a szerződést addig nem lehetett aláírni, a kötvénykibocsátás részleteit nem lehetett kidolgozni, amíg a kormány nem győződött meg arról, hogy a trükköt második nekifutásra beveszi az unió. Kóka János most már azt nyilatkozta: biztos abban, hogy az Eurostat nem emel kifogást.

Az állítólag nem változó, mégis új tervek szerint így mehet minden tovább: jön a kötvénykibocsátás, utána pedig a tőzsde. A hó végén mintegy 1,2 milliárd eurós (valamivel több, mint 300 milliárd forint) igénynyel jelenik meg a pénzpiacon az ÁAK, kiegészítve a korábban már felvett 230 millió euró hitelt. Ezzel nem zárul le az idei pénzbevonás: a tőzsdei kibocsátáson túl további 400 millió eurót vesznek fel. Döntésre vár, hogy kötvény vagy hitel formájában. Így összesen - hitelből és kötvényből, részvénykibocsátásból - mintegy 530 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami elég lesz a jövő évi kifizetésekre is.

A terv azonban mégis tartogat kockázatokat. Ilyen bizonytalanság például, hogy elfogadja-e az Eurostat a fordított koncessziós pályáztatást. Normális esetben ugyanis az állami feladatért több magáncég pályázik, és a legjobb ajánlatot adó versenyben nyeri el a megbízást. Itt azonban az állami feladatot odaadták egy állami cégnek, ez így verseny nélkül szerzett 75 évre szóló jövedelmező megbízást. Igaz: a céget ezután már "versenyben" adják el, hiszen a tőzsdei jegyzés akár ennek is tekinthető. További kockázat a tőzsdei kibocsátás meglehetős időigénye. Erre hat hónapot szánnak - ám ha az unió jövő tavaszi felülvizsgálatának idejére is eltolódna a tranzakció, problémák adódhatnak.

Ám ha minden sikerül is, további kérdések vetődnek fel. A megoldás ugyanis arra nem ad választ, mi lesz a 2007 után tervezett autópálya-építések finanszírozásával. Ezek után az ÁAK nem lehet letéteményese a 2015-ig tervezett valamennyi autópálya-építésnek. Részben magánkézben lévő cégként ugyanúgy pályáznia kell majd a koncesszióra, mint más, hasonló cégeknek. Vagyis három választás van: az állam maga épít, ha lesz miből, vagy a mostanihoz hasonló trükköt alkalmaz, csak egy másik céggel, esetleg valódi versenyben valódi koncessziós autópályát épít.

Kóka János tervet ismertet. Vetítés
Kóka János tervet ismertet. Vetítés
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.