EU: nincsenek új ötletek
Kékre világított Eiffel-torony, a huszonötök egy-egy filmje a brüsszeli mozikban, Európa kávéház Prágában Václav Havellal, Londonban meg Timothy Garton Ash-sel - az EU láthatóan igyekszik életben tartani a közös gondolatot. Ám annak 56. évfordulója, hogy - Jean Monnet nyomán - Robert Schuman francia külügyminiszter meghirdette az Európai Szén-, és Acélközösséget, a politikai integráció folyamatának elakadására is ráirányítja a figyelmet.
A júniusi EU-csúcson lesz egy éve, hogy a tagállamok vezetői türelmi időt adtak maguknak annak végiggondolására, mit kezdjenek az unió alkotmányos szerződésével, ami éppen akkor bukott meg a franciaországi és a hollandiai népszavazáson. Brüsszelben a gyengeség jeleként könyvelnék el, ha a jegelést ezúttal egyszerűen meghosszabbítanák. Inkább új ötletekre lehet számítani, még ha konkrét cselekvési tervet a leendő német EU-elnökséget záró 2007. júniusi csúcs előtt nem is tesznek le az asztalra.
De vajon tényleg az alkotmány-e a legfőbb kérdés? A legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint az európaiaknak mindössze 25 százaléka tartja az alaptörvényt az EU számára legfontosabb dolognak. Több mint a felük inkább az életszínvonal kiegyenlítésére, 26 százalékuk pedig az euró minden tagállamban való elterjesztésére voksolt. Több tagország, elsődlegesen is a franciák szerint előbb ezeknek az állampolgári igényeknek kell megfelelni. Az Európai Bizottság szerdán teszi le az asztalra a javaslatát. A biztosok minapi kétnapos szemináriumán az a megoldási lehetőség körvonalazódott, hogy az integrációt létrehozó Római Szerződés aláírásának jövő évi, 50. évfordulóján az állam-, és kormányfők adjanak ki az alapértékeket rögzítő rövid nyilatkozatot, amelyet nem ratifikálnának. Az unió intézményi reformját pedig a meglévő szerződések módosításával lehetne elérni.
A ratifikáció mindamellett, ha csendben is, de folytatódik. Kedden Észtország tizenötödikként hagyta jóvá a szerződés szövegét. Hasonló lépés várható a héten Finnországban is. Ugyanakkor teljesen beláthatatlan, hogyan lehetne újra átpaszírozni az alkotmányt Franciaországban és Hollandiában, illetve miként lehetne elfogadtatni a másutt már leszerepelt dokumentumot az euroszkepticizmusra egyébként is hajlamos Nagy-Britanniában, Dániában, Csehországban és Lengyelországban.
Eközben előtérbe kerülnek azok az elképzelések, amelyek szerint Európának praktikus szinten kell előrelépnie. Michel Barnier volt francia külügyminiszter és EU-biztos azt javasolja, négy éven belül hozzák létre a nagy természeti katasztrófák, esetleges terrortámadások esetén bevethető uniós polgári védelmet, s indokolt a közös EU-külügyminiszter kinevezése is.
