Autópályák a pesti tőzsdére

Tőzsdére vinné az állami autópályacégeket Kóka János gazdasági miniszter. A váratlan húzással a sztrádák üzemeltetése és építése vitathatatlanul magánkézbe kerülne, tehermentesítve ezzel a "túlterhelt" államkasszát.

Másfél év egy helyben topogás és a sorozatos kudarcok után teljesen újraírják az autópálya-finanszírozási tervet - értesült lapunk. A kreatív könyvelési trükkből pénzpiaci sikersztorit varázsolhat a kormány - noha a Kóka János gazdasági miniszterhez köthető új elképzelés még kiforratlan, így számos részlete vár tisztázásra.

A sztrádakérdés megoldását hétfőre ígérte Brüsszelben Veres János. Igaz, a pénzügyminiszter ezt a vállalását újságírók előtt tette, s mivel nem feltétlenül az uniós bürokratáknak fogalmazta meg, úgy tűnhet: nem is kell teljesen komolyan venni. Ám ez nincs így. Arról ugyan egyelőre nincs hír, hogy a javaslatot végül - előzetes egyeztetésre - megküldték-e az Európai Unió statisztikusainak, tegnap azonban lázas egyeztetést folytattak a témában illetékesek. A szívélyes légkörű megbeszélésről csak a Magyar Nemzeti Bank szakértői maradtak le, ők meghívót se kaptak.

A nem mindennapi új ötlet a Népszabadság értesülése szerint, hogy a kormány privatizálná az állami autópálya-kezelő cégeket. Úgy tudjuk: a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. többségét adnák el - igaz, felmerült, hogy csak a leánycég, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) kerüljön a parkettre. Bárhogy legyen is, így a kormány valóban magánkézbe adná a sztrádafinanszírozást. A korábbi, "sztrádatrükként" elhíresült elképzelés egyik legnagyobb hibájának azt rótták fel, hogy a sztrádaépítéssel és
-kezeléssel megbízott ÁAK csak látszólag válna piaci céggé, a tervezett szerződéses modell valójában csak az uniós statisztikai rendszer kijátszására szolgál. Ráadásul túlzottan átlátszó, s így nem biztos, hogy elfogadják Brüsszelben. (Korábban azt tervezték, hogy az állami autópályacég finanszírozását kötvénykibocsátással - magánpénzből, de állami garancia mellett - oldják meg, ám közben a társaság bevételeinek jó részét az államkassza biztosította volna. Ezt a konstrukciót csak azért lehetne magánfinanszírozásúnak tekinteni, mert az állam piaci alapon meghatározott díjat fizetne. A kérdés az volt: utóbbi kitétel elég-e ahhoz, hogy az ÁAK-t a büdzsén kívülinek lehessen nevezni annak ellenére, hogy állami feladatot állami pénzből, állami garanciák mellett lát el.)

A problémára megoldást jelenthetne, ha az üzemeltető cég magántulajdonban volna - akkor igazi autópálya-koncesszióról, valódi PPP-programról beszélhetnénk. A magánosítással nem lehetne vita az állam szerepéről - sőt az eladással a kormány némi extrabevételhez is juthatna. Az állam egy magántársaságtól rendelné meg a szolgáltatást (a sztrádaépíttetést, -üzemeltetést), és ezért fizetne. A privát autópályacégnek pedig biztos nyeresége lenne, ha jól végzi a feladatát, és kára, ha rosszul (például nem járna díj az üzemeltetésért, ha az eltakarítatlan hótorlaszok miatt nem lehetne közlekedni a sztrádán).

Ebben az esetben egy probléma adódik: ki legyen a vevő? A majdnem az összes magyarországi autópályát kezében tartó állami cég nagy falat volna akár nagy külföldi sztráda-üzemeltetőnek is.

Igaz, éppen az elmúlt napokban lett európai óriás vállalattá a spanyol Abertis, amely olasz és francia sztrádacégek megvásárlása után eséllyel pályázhatna a teljes magyar autópálya-hálózatra is. A magyar állam ugyanakkor valószínűleg nem szívesen engedné ki kezéből teljesen az irányítást. Azt már a kormányok az M5-ös és az M1-es példáján megtanulták, mi történik, ha egy tőkeerős magánbefektető megjelenik a maga profitelvárásaival.

A kiút így az állami autópályacég tőzsdei bevezetése lenne. A részvénykibocsátás egyrészt - akár - tőkéhez is juttathatná a társaságot. Másrészt az így létrejövő széttagolt tulajdonosi szerkezet egy mérsékelt állami tulajdonlás mellett is megfelelő beleszólást adna a mindenkori kormánynak a cég működésébe. Harmadrészt: a tőkepiaci tranzakció a magyar tőzsdét is segítené.

Információinkat Kóka János gazdasági miniszter nem erősítette meg, igaz, nem is cáfolta. Korábban viszont azt mondta: nem a finanszírozás módszere a fontos, hanem az, hogy a kormány olyan módszert válaszszon, amely "kiállja a hitelesség próbáját", s biztosan elfogadható az unió számára.

Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsde elnöke - mint mondta - mindenesetre üdvözölné, ha az autópálya-társaságot az állam a tőzsdére vinné. Szerinte ez egyrészt átláthatóbbá tenné a sztrádaépítéseket, hiszen a tőzsdén lévő cégek gazdálkodásáról szóló adatokat kötelező nyilvánosságra hozni. Másrészt a befektetők is jól fogadnának egy várhatóan kedvező osztalékhozamot nyújtó részvényt a budapesti börzén.

A közeljövõben épülõ sztrádák már elkerülnék a költségvetést
A közeljövõben épülõ sztrádák már elkerülnék a költségvetést
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.