A kiadások a hivatalosan vártnál magasabban alakulnak, mivel a költségvetés nélkülözi a szerkezeti reformokat - állapítja meg a brüsszeli értékelés, amely idénre a GDP 6,7, míg jövőre 7 százalékára teszi a magyar hiányt, kritikussá téve ezzel az euró 2010-es bevezetési lehetőségét. A reformok hiánya mellett a bizottság az áfacsökkentést, illetve a személyi jövedelemadó felső sávjában eszközölt lefaragást nevezi meg kiváltó okként. Az Európai Bizottság nem kalkulál a deficit terhére sem a magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel, sem azzal a lehetőséggel, hogy az EU statisztikai hivatala esetleg idén is azt írja elő, hogy a PPP-konstrukcióban épült autópályák költsége a kormányzati szektort, vagyis a költségvetést terhelje.

A közös európai valuta 2010-es bevezetését célul kitűző konvergenciaprogram szempontjából kellemetlen viszont, hogy Brüsszel úgy véli: a hazai belső államadósság jövőre átlépi az euró bevezetéséhez megengedhető kritikus 60 százalékos határt, s a GDP 62 százalékát teszi majd ki. A bizottság szerint a mutató idén 58 százalékról 59,9-re ugrik.

Kedvezőtlen az EU-prognózis a magyar munkanélküliségi adatok kapcsán is: idén az ősszel prognosztizált 6,7 százalékról 7,7-re, míg jövőre szintén 6,7-ről 7,6-ra módosul. A legkedvezőbb hazai makrogazdasági mutató a növekedésé; miközben Brüsszel idén 2,3 százalékos, jövőre 2,2 százalékos GDP-bővüléssel számol a huszonötök egészére, addig hazánkban 4,6, illetve 4,2 százalékos növekedést vár.

Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi EU-biztos ugyanakkor azt is elmondta: biztosítékot kapott a magyar kormánytól a választások után, hogy lépéseket tesznek a megfelelő államháztartási helyzet kialakítására.