Dél-Amerika legnagyobb országában jelenleg két nukleáris erőmű működik, az Angra 1 és 2 Rio de Janeirótól mintegy 150 kilométerre. Épül az Angra 3, amelynek elkészültét öt éven belül várják. Brazília rendelkezik a világon a hatodik (más becslések szerint a harmadik) legnagyobb urántartalékkal. Ám a brazíliai uránt Nagy-Britanniában dúsítja az európai konzorcium, az Urenco. Sergio Rezende tudományos és technológiaügyi miniszter közlése szerint a fűtőelemek előállítására és behozatalára Brazília évente 16 millió dollárt költ.

A 172 millió dollárért Resendében (65 kilométerre az erőművektől északra, szintén Rio de Janeiro államban) felépített urándúsító központ két centrifugája szombattól már működik. Mint a miniszter közölte, "csak polgári, békés célokat szolgál", ötszázalékos dúsítású uránium-235 izotópot állítanak elő, miközben az atombombához 95 százalékosra lenne szükség.

Egyelőre az ország két atomerőműve szükségletének mindössze két százalékát tudják biztosítani, de 2012-re ez az arány 60 százalékra, 2015-re a hazai igény teljes kielégítésére növekszik.

A hétvégi bejelentés nem okozott tiltakozást a vezető országok, így az Egyesült Államok részéről sem, noha a megfigyelők szerint a brazil nukleáris program nagymértékben hasonlít Iránéra. Eredetileg még a katonai diktatúrák idején (1964-1985) kezdődött a fejlesztés, és állítólag akkor voltak tervek atombomba gyártására, illetve kísérleti robbantásra. Aztán az alkotmány kimondta, hogy az atom csak békés célokat szolgál. 2004-ben, az urándúsító építésekor a latin-amerikai ország és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) között vita alakult ki: Brazília nem engedte a megfigyelőket a centrifugákhoz, mondván, az ipari kémkedésre adna lehetőséget. Ám lehetővé tette mind a beérkező, mind a kikerülő dúsított urán ellenőrzését. Colin Powell akkori amerikai külügyminisztert a brazil ígéretek megnyugtatták, mint 2004-ben kijelentette: "Biztosak vagyunk abban, hogy Brazília nem gondolkodik atomfegyverben".

Dél-Amerika legerősebb gazdasága további hat-hét erőművet tervez az elkövetkező 15-20 évben, közülük kettőt az elmaradottabb északkeleti országrészben. Luis Hiroshi Sakamoto, a két atomerőművet működtető társaság igazgatója a terveket Brazília fokozódó energiaigényével indokolja.

Az előrelépés a nukleáris technológiában politikailag jól jön Luis Inácio Lula da Silva elnöknek, akit a brazil sajtó bírál, hogy "lenyelte" a bolíviai gázállamosítás tényét. A média szerint Evo Morales új bolíviai elnököt a háttérből a venezuelai Hugo Chávez irányítja, aki az olajbevételekből regionális vezető szerepre törekszik, ami Brazília súlya miatt inkább Lula da Silvának járna ki. Brazília mindenesetre naponta 26 millió köbméter földgázt, a hazai szükséglet mintegy 60 százalékát importálja Bolíviából. A fő érintett, a Petrobras állami vállalat 1,5 milliárd dollárt fektetett be a bolíviai kitermelésbe, és most azzal fenyegetőzik, hogy befagyasztja beruházásait.